Tartalom UTÓPIA 4╱Sirbik Attila: Komplex összefüggésrendszerek. Interjú Halász Péter Tamással 10╱Sárai Vanda: Megennél egy mosómedvét, hogy megments egy őshonos fajt? A Superflux és Alexandra Fruhstorfer spekulatív design projektjei 13╱Molnár Ráhel Anna: Hogyan...
Jankó Judit
Az év eleji lelassulás után lassan visszatér az élet a kortárs színtérre is. Bár a Spark bécsi vásár idén elmarad, a Kisterem galéria – egészen más formában – mégis jelen lesz az osztrák fővárosban. Kibéreltek ugyanis egy galériát, ahol Anna Mark reliefjeit mutatják be, ezalatt Budapesten Kristóf Gábor legújabb sorozatával várják a látogatókat, gyűjtőket.
Az Új Művészet áprilisi száma az utópiák sötét regiszterétől a luxusapartmanok fényárban úszó panorámájáig ível. Mi történik, amikor egy-egy olvasat, képzőművészeti gesztus hirtelen láthatóvá tesz ezidáig rejtekező jelenségeket? Áprilisi keresztmetszetünkben betekintést nyerünk a geometrikus absztrakció regionális jelentésrétegeibe, a művészetoktatás határokon átívelő tendenciáiba és lokális kihívásaiba, valamint a hungarofuturizmus teoretikus módszerének tágasabb összefüggéseibe.
Sárai Vanda
Fischer Judit legfrissebb munkáiból egyfajta pasztellnyugalom árad. Nincsenek rikító színek, sem zajos minták, sokkal inkább kellemes harmónia jellemzi a visszafogott háttérszínek előtt lebegő talált tárgyak csendéletszerű ábráit, melyeknek témái egyszerre ébresztenek nosztalgiát a nézőben, és beszélnek – talán akaratlanul is – a szokatlanul visszavonultan telő mindennapokról. A Kisteremben megrendezett Ami szép, az szép című egyéni kiállítás munkái három részre oszthatók: a művész munkásságából már jól ismert akvarellfestmények mellett papírfűző technikával összeálló tájképek és jelenetek, illetve egy subázott szőnyeg is helyet kapott a galéria két terében. Kétségkívül pepecselős munka mind.
Istvánkó Bea
A világ nagy múzeumaiba látogatva – mikor épp nincs pandémia – megszokott látvány, hogy az elkészült műremekek mellett féltve őrzik a legnagyobb mesterek vázlatait is. Sőt, a prezerválás mellett sok esetben a kiállítótérben is helyet kapnak a jobban sikerült skiccek vagy makettek, melyek betekintést engednek a művészóriások gondolataiba és munkamódszerébe. Papíralapú vázlatrajzokkal a reneszánsz kortól találkozhatunk nagyobb mennyiségben, ennek oka pedig egészen prózai: a könyvnyomtatás 15. századi feltalálása és elterjedése lendületet adott a gazdaságos papírgyártásnak, így a század végére egy ív papír nagyságrendekkel kevesebbe került, míg a korábban vázlatolásra használt vékony állati bőr, a vellum.