Mun Dzsein, Narendra Modi, Mohamed bin Szalmán, Angela Merkel és Orbán Viktor is szerepel Yoon Gil Jung dél-koreai fotóművész március közepétől elérhető online kiállításán. A környezetszennyezés drámai pillanatait és döntéshozók portréit újrahasznosítható műanyag szemcsék felhasználásával rekonstruáló művész tárlata a Budapest Fotófesztivál programjaként április 30-ig tekinthető meg a Koreai Kulturális Központ virtuális galériájában.
Jelen lapszámunk Hiperfókusz című blokkjában az olvasó a rajzot és festészetet precíziós tevékenységként űző alkotók elemzésétől a képfelületet tematizáló monokróm festészet konceptuális olvasatán keresztül jut el a kísérleti film és a képzőművészet kategóriáinak köztes tartományában létrejövő, felforgató művekig, de szó esik a Netflix-élménnyel fémjelzett korban megváltozó befogadói tapasztalatról és a figyelem ellehetetlenedéséről is. A határterületek feszegetésének elméleti vonatkozásait Kőszeghy Flóra írása fűzi tovább, melyben az építészetnek a digitalitás által áthangolt kilátásait elemezi.
Március 18-án nyílik a magyar szervezésű New Visegrad Photography kiállítás Bécsben. Az öt ország összefogásából született New Visegrad Photography utazó kiállítás Bécsben mutatja be a régió legtehetségesebb fotóművészeit. A március 18-án, a bécsi Collegium Hungaricumban nyíló tárlat különlegessége, hogy egyben az idei első helyszín, amely – az Európa-szerte több országban megrendezett, de csak virtuálisan megtekinthető kiállítás után – az online bemutató és megnyitó mellett látogatókat is tud fogadni.
Az Új Művészet februári lapszámának borítójára pillantva az olvasó egy fekete-fehér és mégis kibogozhatatlan mátrixban találja magát, melyet Vladan Joler médiaaktivista vázolt fel a Vajdasági Modern Művészetek Múzeumában.
A Q Contemporary és a K11 Art Foundation örömmel jelenti, hogy Hongkongban megnyílt Tracing the Fragments című kiállítása. A február végéig nyitva tartó tárlat első alkalommal mutat be közös válogatást a közép-kelet-európai és a kínai kortárs művészetből. A Tracing the Fragments című tárlatra kiválasztott művek az idősíkok fogalmát vizsgálják, valamint az emlékek kialakulásának folyamatát, illetve azok értelmezését dokumentálják, vitatják és követik nyomon. James Joyce-hoz hasonlóan, aki töredékekből építette fel hatalmas intellektuális konstrukcióját, a kiállított művek egy-egy személyes élményt jelenítenek meg.
Dr. habil. Lengyel Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjával arról beszélgettünk, hogyan és milyen irányba változnak a felsőoktatási szakok, miközben betekintést nyertünk a dél-dunántúli egyetem színes mindennapjaiba.
Az elmúlt évben a nyomtatottól tartalmilag teljesen eltérő online változatunk lecserélésével kezdtük a sort: az eredmény egy könnyen kezelhető és áttekinthető felületű, új rovatokkal és szerzőkkel gazdagodó, gyorsan bővülő elektronikus folyóirat lett, mely a pozitív visszajelzések alapján igazolni látszik várakozásainkat. Folyóiratunk mostantól új, nagyobb formátumban, megváltozott grafikával, tartalmilag némiképp módosulva jelenik meg.
Adam Mazur Bencze Péter Bojár Iván András Boros Lili Brückner János Domoszlai Orsolya El-Hassan Róza Erdősi Anikó Fábry Tímea Gőbölyös Luca Győri Andrea Éva Huszár Andrea Magdolna Keresztes Zsófia Kukla...
A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.
Röviddel a koronavírus 2020. márciusi első hulláma előtt, Alicja Rogalska, Londonban élő lengyel képzőművész, Erdődi Katalin kurátor és Annus Réka népdalénekes a Kartali Asszonykórussal dolgoztak együtt a Pest megyei nagyközségben, az OFF-Biennále részeként megvalósuló HÍRDALCSOKOR című projekten. A HÍRDALCSOKOR Magyarország gazdag népi, elsősorban népzenei hagyományából merít és különböző generációkhoz tartozó nők tapasztalatain keresztül beszél a vidéki élet kihívásairól. A kórustagok a közösen átköltött népdalok segítségével mesélnek politikai és társadalmi rendszerváltásokról, valamint a falusi életmód terén bekövetkezett változásokról, amelyben az egyetlen állandó tényező számukra a mindennapos kemény munka valósága, amelyet éleslátóan és humorral énekelnek meg.
A Kulturális Javak Bizottsága 2008. június 4-i ülésén védetté nyilvánította Walter Crane (1845–1915) Európa elrablása című 1881-ben festett olajképét, az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel. Most pedig ugyanez a festmény a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet, a műalkotást közbeszerzés útján kívánja megvásárolni az MNB-Ingatlan Kft. De ki is az alkotója a hazai műtárgyállományban egyedülálló és pótolhatatlan jelentőségű képnek, és hogyan kapcsolódik ő Magyarországhoz? Walter Crane, a századforduló neves angol festője és iparművésze, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy tapétatervével. Történetesen ez a díjnyertes minta, a Pávakert-tapéta díszítette a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatói lakrészének a falát is.
Szeptember 7-től október 18-ig lehet pályázni a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra, melynek összdíjazása az idén nettó 1,2 millió forint.
A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A díjat 2018-ban alapította a BORD Építész Stúdió, melyet 2020-ban harmadszorra hirdet meg a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány égisze alatt. Pályázhat minden 18-35 év közötti, magyar felsőfokú vagy művészeti intézményhez kötődő (ott tanulmányokat folytató, ösztöndíjas, gyakornok, illetve már végzett magyar vagy külföldi) építész vagy vizuális és alkalmazott művész (designer, képző-, ipar-, új média-, video- és fotóművész).
Szeptember 8-án és 9-én mutatják be Elfriede Jelinek, Nobel-díjas író Árnyék (Eurüdiké mondja) című monodrámáját Pető Kata főszereplésével a Trafóban. A Porogi Dorka rendezésében megvalósuló előadás összművészeti formában állítja színre a lélektani drámát, amely Orpheusz és Eurüdiké történetét értelmezi újra. Közreműködik a Freakin’ Disco, Kákonyi Árpád zeneszerző és Gergye Krisztián táncos-koreográfus.
Trapp Dominika Power must grow, if it doesn’t grow it rots. című kiállítása szeptember 8-án nyílik a prágai Karlin Studios Galériában.
Hogyan működik ma a vállalati és művészeti élet összekapcsolódása? Létezik-e 2020/21-ben tiszta kulturális szponzoráció? A művészeti brandek miként segítik a vállalat stratégiáját?
2020. március közepe óta egyre-másra érkeznek azok a hírek, amelyek a magyarországi kulturális szférát érintik, méghozzá negatívan, hasonlóan több más szektorhoz. Valamiért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a művészeti piac kevésbé fontos, mint bármely más terület.