A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a Magyar Pavilon kurátorát és kiállítását.A Velencei Biennále vezetése 2020....
Széplaky Gerda
A poszthumanizmus a 21. századi bölcselet meghatározó irányzata, amely egyfelől az emberi kultúra végét, sőt egyenesen az ember halálát vizionálja, másfelől az ember-mivolt határaira kérdez rá. Az emberi létezés ilyesfajta tételezése nemcsak a filozófiai gondolkodásban van jelen, hanem a kortárs művészetben is.
Széplaky Gerda
A kiállítás címét olvasva – A nagy zöld – ugyan mi másra gondolhatnánk, ha nem a természetre? Mégpedig a zöldellő természetre, amely burjánzik körülöttünk, és életerőt sugároz. Csakhogy rögtön szemünkbe ötlik az a néhány elszáradt, gyökeres farönk, amit mintha egy erdőtűz utáni pusztításból gurítottak volna be a kiállítótérbe, hogy demonstráljon számunkra valamit, ami éppen ellentétes az élettel, s amiről a természet utáni vágyakozásunk, a nyári, virágzó rétekben való gyönyörködésünk során könnyen megfeledkezünk.
Széplaky Gerda
Nem pusztán a testépítés, a fogyókúra vagy a szó szerinti testszabászat adják a felszín megrajzolásának egyre tudományosabbá és precízebbé váló technikáját, hanem a divat, a „beöltözés” is, amely ugyancsak a megtestesítés gesztusához tartozik. Csakhogy az emberfelettien szép testek, melyek a vágyképek gyújtópontjában állnak, megkerülik, kicselezik a természetes test tapasztalatát. A kicselezés mögött húzódó motiváció ugyanakkor nagyon könnyen leleplezhető: az örökkévalóvá púderezett test fikciója az esendőség tapasztalata ellenében született meg, azért, hogy ne emlékeztessen a betegségre, az öregségre, az elmúlásra.