Hornyik Sándor
Győrffy bomláscentrikus poszthumanizmusa most azonban a Body Farm-sorozatokkal új fázisába érkezett: a szorongó, melankolikus szubjektum kilép a fejéből, illetve a koponyájából (Facefuck-sorozat) és új otthonra lel. Ez az otthon a temető: a testek modern és klasszikus nyughelye, ahol a szerves és a szervetlen, a kulturális és a naturális, az antropológiai és az architekturális, illetve a zoológiai és a botanikai valóság kísérteties módon hibridizálódik. A hipermodern tudományos testfarmok szimplán csak bomló testjei Győrffy univerzumában a klasszikus kultúra romjait, a temető architektúráját népesítik be.
