ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
Testünk és elménk romjain új valami sarjad Győrffy László gazda(g)sága

Testünk és elménk romjain új valami sarjad
Győrffy László gazda(g)sága

2026. május 29. | , ,

Hornyik Sándor
Győrffy bomláscentrikus poszthumanizmusa most azonban a Body Farm-sorozatokkal új fázisába érkezett: a szorongó, melankolikus szubjektum kilép a fejéből, illetve a koponyájából (Facefuck-sorozat) és új otthonra lel. Ez az otthon a temető: a testek modern és klasszikus nyughelye, ahol a szerves és a szervetlen, a kulturális és a naturális, az antropológiai és az architekturális, illetve a zoológiai és a botanikai valóság kísérteties módon hibridizálódik. A hipermodern tudományos testfarmok szimplán csak bomló testjei Győrffy univerzumában a klasszikus kultúra romjait, a temető architektúráját népesítik be.

Hungarizmus vagy hungarofóbia? Fabula buffa

Hungarizmus vagy hungarofóbia?
Fabula buffa

2021. október 25. |

Gaál József
Amikor 2016-ban idehaza a hungarofuturizmus kifejezés felbukkant, a száz éve létrejött dadaizmusra emlékezve számos kiállítást, konferenciát rendeztek itthon és külföldön egyaránt. Poszt-posztmodern akadémizmus analitikus megközelítésével – a már muzealizált irányzatot túlragozva – a benne rejlő politikai radikalizmus éle örökítetlenül kicsorbult: a dadaizmusra reflektáló kiállításokkal, az érdektelen művek tömegével sikerült végleg közömbösíteni a spontán módon létrejött radikális irányzatot. Mintha a hungarofuturizmus retrográd megnyilvánulása is ebbe az erőltetett vonulatba tartozna – nem tartható az egyidejűség véletlennek –, és egyfajta évfordulós mimikri-dadaista blöffként jelentkezett volna.

Az emberen túl Transzhumán motívumok Szűcs Attila festészetében

Az emberen túl
Transzhumán motívumok Szűcs Attila festészetében

2020. október 13. |

Széplaky Gerda
A poszthumanizmus a 21. századi bölcselet meghatározó irányzata, amely egyfelől az emberi kultúra végét, sőt egyenesen az ember halálát vizionálja, másfelől az ember-mivolt határaira kérdez rá. Az emberi létezés ilyesfajta tételezése nemcsak a filozófiai gondolkodásban van jelen, hanem a kortárs művészetben is.

Egy kicsit rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne A jövő képzete nem más, mint a jelen lenyomata

Egy kicsit rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne
A jövő képzete nem más, mint a jelen lenyomata

2020. április 16. |

Hermann Veronika
A slow life egyfajta privilégium. Akinek eddig engedték a lehetőségei, eddig is gyakorolta, akinek pedig nem, annak az otthonába zárva sem lesz nyugodtabb vagy lassabb az élete. Sőt, számosan akadnak, főleg az egyébként is jóval több láthatatlan és fizetetlen munkát végző nők körében, akiknek több feladatuk van (például a gyerekek otthoni tanulásának anomáliái miatt) az izoláció alatt, mint a hagyományos hétköznapokban. A lassulás egyrészt kiváltság, másrészt döntés kérdése, de az egyik a másikat feltételezi: akinek nincsenek meg a kiváltságai hozzá, csak még feszültebb lesz a slow life követelőző imperatívuszától.

Újrakódolni az embert „A stabilitást az integritás és a következetesség megőrzésében látom”

Újrakódolni az embert
„A stabilitást az integritás és a következetesség megőrzésében látom”

2020. április 14. |

Győrffy László
A Föld „megmentését” nem keverném össze az emberiség megmentésével, amelynek az egyik legfőbb problémája a túlnépesedés. A vírusok és a baktériumok az ember kialakulása előtt jelen voltak, és kulcsszerepük volt az élet létrejöttében. […] Akik krízishelyzetekben valóban segíteni tudnak az embereken, azok a felelősen gondolkodó politikusok, szakemberek, civil aktivisták, szociális munkások, de nem vagyok eszképista, vallom, hogy a művészetnek a nehéz időkben még jobban meg kell mozgatni az emberek agyát.