Az 58. Velencei Biennálé
Az 58. Velencei Biennálé megnyitóján készült videónkban Waliczky Tamással, Szegedy-Maszák Zsuzsannával és Molnár Anival beszélgettünk.
Michelangelóról a kortársak szemével
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
Veress Ferenc
Azzal alighanem mindenki egyetértett volna a reneszánsz Firenzében, hogy a rajz minden művészet alapja – csak abban oszlottak volna meg a vélemények, hogy milyen is az igazán jó rajz, és hogyan kell a mesternek a rajzot használni. A legnagyobb eltérés valószínűleg a festők és a szobrászok véleménye között mutatkozott volna, lévén a festő szemléletmódja – és így a rajzának előadásmódja – a szobrászétól különböző. Miközben a festő, feloldva a részleteket, a kontúrokat lágyabbá teszi, a szobrász – a plasztikai megvalósításra gondolva – ugyanezeket a részleteket kihangsúlyozza.
Lelkes testek akcióban
Horvát Helén Sára: Áttűnések
Nagy T. Katalin
Horvát Helén Sára rajzolt-festett képein megjelenő testeknek nem formájuk van, hanem funkciójuk. Ez nem azonos a test vagy a testrészek funkcióival, mert szemei nem látnak, szájai nem beszélnek, testei nem mozognak, már csak azért sem, mert többnyire végtagjaik sincsenek. Ezek a formátlan, mégis testszerű, általában párosan megjelenő lények jelöletlen, időtlen térben, mindig interakcióban vannak egymással.
Fények a plafonról
Papageorgiu Andrea képeiről
Váraljai Anna
Bár a Londoni Iskola tagjai között nem találunk női alkotót, de az iskola hagyományaiból építkező kortárs művészek között igen, gondoljunk csak a brit Jenny Saville női identitást középpontba állító munkáira. Papageorgiu Andrea önelemző, az emberi természetet és saját identitását boncolgató, embert és természetet párhuzamba állító művészete egy egzisztencialista alapokon nyugvó, önelemző, az emberi szubjektumot középpontba állító hagyomány folytatója.
A fontosság a részletekben rejlik
Hegedűs 2 László kiállítása
Képiró Ágnes
Hegedűs 2 László munkái mögött ne keressünk politikai tartalmat vagy aktuálpolitikai áthallást. Kiállított műveinek valamennyi látványeleme a művész szándéka szerint a vizualitást szolgálja, melyből a befogadó óhatatlanul egy koridéző, fanyar humort árasztó hangulatot visz tovább magával a kiállítótérből, megállapítva, hogy az alkotó vizuális vizsgálódásainak végeredménye minden vonatkozásban egyéni és eredeti.
Gazdátlan fejek a Fekete Dobozból
Győrffy László
Kis történetek atomizálódott univerzumában a magfúzió soha nem veszélytelen: Gonosz Cooper és Jó Cooper találkozása vagy Félkarú Mike és a Törpe (azaz a Kar) összeillesztése nem feltétlenül hozza el az Aranykor ígéretét, csak rafináltabbá hangolja folyamatos rossz közérzetünket. Az Enteriőr sorozatot befogadó tér két nagy méretű, lebegő kockájában vetített videókon Nemes Z. Márió és Varró Attila esztéták textuális körítése ássa elő a rendező-képzőművész film- vagy művészettörténeti gyökereit.
A vidék geometriája
Kovács Alex
Apám elindul, hogy begyűjtse azt a lumineszkáló zöldessárga termést, ami talán golden alma, talán citrom vagy színtiszta plazma. Felfordított talicskáját kerekére állítja – azért a bele ne rozsdásodjon – és kikanyarodik a lugas alól. Megkerüli a döglött angyal elszáradt szárnyát, elmegy a tuskók és a mosdótál – jó lesz az még az udvarra, alá lehet tenni egy kivágott tetejű kanisztert és belevezetni az ereszből összegyűjtött esővizet, csak azt a tartályt is fel kéne majd valamikor (soha) szerelni – mellett és mire odaér, addigra talán a flanel kardigánjának derengő piros foltjai, amik valami misztikus egységet képeznek apámmal, addigra talán azok a pászmák, mint az anyag nyíló fekélyeiből felhasadó elemi sugárzás, kiterjednek rajta, pusztító erejű fénygömbbé változtatva őt.
Futurum perfectum
Tóth Ditta
A Fiatal Képzőművészek Stúdiójában Nemes Z. Márió kurátori munkája alatt létrejött kiállítási anyag elbeszélői ideje azt a jövőben teoretikusan bekövetkezett katasztrófát jelöli, amely az emberiség letűnéséhez vezetett. A „pusztulás” utáni vízióikban Fridvalszki Márk, Győrffy László, Keresztes Zsófia, Kis Róka Csaba, Lichter Péter és Szűcs Attila nem pusztán ehhez a szituációhoz alkalmazkodnak, hanem kísérletet tesznek arra is, hogy továbbgondolják az adott realitás lehetőségeit, és műveik is előidejű prognózisai legyenek az abból kibomló jövőnek.
Poszthumán burjánzás – Interjú Győrffy Lászlóval Privát biológia című kiállítása kapcsán
Sirbik Attila
„Nálam a precízen megfogalmazott, naturálisnak ható elemek az érzékletesség és a tájékoztatás csapdái: a megismerést szolgáló orvosi ábrák pozitivizmusát úgy lehet igazán parodizálni vagy aláásni, ha stilárisan ragaszkodunk ahhoz a tárgyilagos, részletező nyelvhez, ami ezekre a képekre jellemző.”