ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Egy következetes pálya képei
Litkey György kiállítása

Sinkó István
Vannak elveszett, vannak felbukkanó és vannak töredékeiben is konzekvens életművek. Az utóbbi jelzők Litkey György művészetére is jellemzőek. Sőt, szinte mindhárom állítást vonatkoztathatjuk a Litkey oeuvre-re. A 68 éves korában, 1975-ben elhunyt festő, művésztanár munkássága, ha feledésben nem is, de eltűnőben volt, míg a család és az általuk működtetett alapítvány újra felszínre nem emelte a munkássága darabjait.

A gyakorlás hasznáról
Pólya Zsombor kiállítása

Cséka György
A rajzkészség gyakorlása közvetett napló, a mindennapi életnek és személyiségnek inkább elrejtése, mint megmutatása. Végtelenül finom és változatos jelhalmaz ez a 3647 négyzet, amelynek dekódolása, lefordítása, ahogy befejezése is, lehetetlen. Bár az alkotó intenciója nem erre irányul, ez egy antropológiát is körvonalaz, amely szerint az emberi lényeg, belső nem közölhető, nem adható át még részleges teljességgel sem.

Téka
Betekintés HAász Ágnes művészkönyveibe

Láng Eszter
HAász Ágnes művészkönyvei többnyire a book art és a talált tárgy között helyezkednek el. A művész vizslató szeme a környezetében fellelhető dolgokban felismeri a művésztárggyá formálás lehetőségét akár autóalkatrészről, akár kavicsról, kiselejtezett darálóról, ládikáról, ócska szemüvegről, mérlegről vagy levestésztáról van szó. A művész a tárgyakat megszokott környezetükből kiemelve, egyfajta filozófiai koncepció mentén újértelmezve szervezi rendszerbe, így az írás és elemei, a betűk révén a legkülönfélébb objektek léphetnek kapcsolatba egymással.

London calling
Kortárs magyar aukció egy londoni klubban

Jankó Judit
Szerintem most van itt a jó pillanat: már egy sor dolog megtörtént, aminek meg kellett történnie, mint például a Bookmarks-kiállítások, a magyar gyűjtők akviziciós bizottságokban való részvétele, múzeumi tárlatok, szóval már betettük a lábunkat a küszöbön túlra. Maurer Dóra kiállítása a Tate-ben kiemelkedően fontos esemény, és néhány napja a White Cube is bejelentette, hogy képviselni fogja. A munka, amit oly sokan beletettek a kortárs magyar képzőművészet megismertetésébe, most kezd beérni.

Körülöttünk az űr
Space II – Deim Balázs kiállítása

Somosi Rita
Deim Balázs nemcsak művészi reflexiót fogalmaz meg a Holdra szállás tudományos és kultúrtörténeti szempontból jelentős jelenségére, hanem az űrbéli látvány hétköznapiságát kiemelve rávilágít arra, hogy mindez a látvány bármikor leképezhető: a körülöttünk lévő tárgyakban, a részletekben az egész univerzumot megtaláljuk.

Egy forma újraéledése
Új Dunántúli Tárlat

Péntek Imre
Balatonalmádi régóta küzd megfelelő kiállítási helyszínért. A teljesítmények megvoltak: megadták az alapot a több évtizedes Balaton Tárlatok, később az Európa Szoborpark vagy az AluljáróArt és a nemzetközi művésztelepek. A jezsuita kolostor gazdasági épülete sokáig megfelelő hasznosításra várt, és végre elérkezett az idő: a Magtár gyönyörűen felújítva valódi rendezvényközponttá vált, amely nagyszabású képzőművészeti kiállításoknak is helyet adhat.

Kötetlenségtől függetlenül
Lácacsékei Művésztelep 2019

Zudor Boglárka
A működtetők és a szervezők egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a művészteleppel és a művészet erejével megpróbálják megmenteni Lácacsékét az elnéptelenedéstől. A gyűjtemény mozgatásával egyre több helyen ismerhetik meg a falu nevét. A művésztelep vezetője különös figyelmet fordít a változatosságra.

Tejút
Széchy Beáta kiállítása

Gellér Katalin
Széchy Beáta vásznán a zsinórból formált spirál, első látásra, játékos díszítő motívum. Szabályosan húzott, geometrikus forma, körülötte szétszórva konfettire emlékeztető gumitömítések és csillámok (széttört karácsonyfadíszek, színes gömbök maradványai) láthatóak. A spirál biztos vonalvezetésének és a karácsonyfadíszek töredékességének ellentétéből, az össze nem illő formák és a különböző anyagok egymásmellettiségéből kiindulva, a díszítés és a képtárgy szétválasztásával érkezünk el a mű értelmezéséhez: világunkban a teljesség, a tökéletesség elérhetetlenségéhez.

A produktum maga a folyamat
Interjú Kolozsvári Csengével a montreali SenseLab budapesti workshopja kapcsán

Workship
„A cél végül is az, hogy a látásmódunk megváltozásával a hozzáállásunk, a cselekvéseink is megváltozzanak, és ezek újfajta megoldásokhoz vezessenek szociopolitikai szinten is. Ha nem változtatunk az értékrendünkön – például a szinte mindent átható emberközpontú gondolkodásunkon, amely gátolja azt, hogy önmagunkat egy széleskörű ökológia részeként tudjuk értelmezni –, és ha nem tudjuk ezt a tettek szintjére is lefordítani, akkor nem várhatjuk el, hogy újfajta eredményeket kapjunk, és meg tudjuk változtatni, mondjuk, a klímakatasztrófa lefolyását.”

Az összeomlás esztétikája
Beszélgetés Győrffy Lászlóval Nekrospektív című kiállítása kapcsán

Sirbik Attila
Nem vagyok biztos benne, hogy a filozófiai háttértudás mellett nem jelent-e hasonló előnyt esetleg a popkulturális és/vagy horrorhagyományok ismerete, de nem feltétlenül bölcsészeknek készítem a műveimet. Ahogy mondtam is, munkáimban egy olyan referenciaháló bomlik ki, aminek számtalan rétege van – ha valaki képes elveszni a rétegek között, már önmagában élmény. A Nekrospektív megnyitójának másnapján – annak ellenére, hogy a kiállításom korhatáros besorolást kapott – egy csapat kisiskolás látogatta meg a galériát, akik folyamatosan nevettek a látottakon. Ez a legjobb, ami egy kiállítótérben megtörténhet, mert a white cube egy olyan eufemizált halottasház vagy high-tech mauzóleum, ami igyekszik a modernizmus hulláját a lehető legsterilebben tartósítani, miközben tudja, hogy nincs benne semmi szent.

A rongálás esztétikája
Interjú Pólya Zsomborral

Sirbik Attila
„Az egyik első műtárgyamat, egy 1,5×1,5 méteres mozaikomat (a 2×2-es Rubik kocka összes változata) például dobogónak használták. Ha akkor kétségbe esek, és nem csinálok vele semmit, akkor tényleg megsemmisült volna. Újracsináltam a művet, kiállítottam a sérültet és az újat, és egy kiállításon rákérdeztem, hogy „mi műtárgy?”, az ami a padlón van, dobogóként vagy az, ami a falon van, vagy mindkettő. A rongálás végigkíséri alkotói pályafutásomat…”

Esszencia
Kopek Rita festményei

Kozák Csaba
A szándékos fogalmazásmódból adódóan nem a személy karaktere, nem az egyéniség a fontos, hanem annak a reprezentációja, hogy a társas magányra kényszerített világban kiürülőben van az egykori értékrend, az emberi kommunikációt átvette a gépi mobilozás csodája/csapdája. Nos, Kopek ebben a kiüresedő utcai díszletben is azt láttatja, ahogy a leglényegtelenebb, leghétköznapibb tárgyak, a kockakövek, a szemetesládák, a lefolyónyílások, a rozzant kerékpárok is megszépülnek, felértékelődnek. A hangsúly a pocsolyák vízében tükröződő látványban van.

A portré „elszemélytelenítési” kísérlete
Palkó Tibor: Prerepro

Muladi Brigitta
A nem emberkéz festette ikon, az arc rátekint az emberre – szemmel tartja, de nem kerül vele interakcióba. A világi portré azonban dialógusba kerül velünk, megszűnik az ikon vagy a maszk jellege. Palkó Tibor azzal, hogy egymásra montírozta – lemásolta – az arcokat, és azt a frontális nézetet és szűk kompozíciót használta, amit a klasszikus ikon vagy maszk, spirituális jelentéssel ruházta fel őket, a monoton ismétlés révén pedig vallási gyakorlatokat – imádkozást, mantrázást, az imamalom pergetését – idézte meg.

Szubjektív beszámoló
... a 12. Ördögkatlanról

Tayler Patrick
Az Ördögkatlan alapkoncepciója összetett. Egyszerre szól a környezetről és a környezetben revitalizálódó kultúráról, ami a jó levegőn leveti rossz közérzetét, és szabadabban izeg-mozog. Az irodalom, a tánc, a képzőművészet, a színház és a divat határterületei egyszerre jelennek meg a porondon, de nem állnak össze Gesamtkunstwerkké, helyette eltérő alternatívákat kínálnak az idelátogatóknak.

Az építés rombolás
Beszélgetés Kőszeghy Flórával Techno Organic Creatures (T. O. C.) című kiállítása kapcsán

Sirbik Attila
„Lelket adni valaminek emberi gesztus, de az életadás határán táncolni már emberfeletti. Anélkül, hogy ilyen babérokra törnék, igyekszem képeimet elevenné tenni, a tárgyakba életet lehelni. A valódi, kézzel fogható eszközökön túl ehhez magamból kell kiszakítani egy darabot. A tárgyak a maguk antropomorf gesztusaival magukban hordozzák az ember szándékát az életadásra. Ez a végső kreativitás anyaként, referencia számomra, éppen ezért keresem ezt a lehetőséget mindenben.”

Dnyeper-parti szelek
Olena Golub kiállítása

Pataki Gábor
Golub itt kiállított sorozatain is ez a szélfútta törmelékhalmaz jelenik meg. Módszerét „narratív konstruktivizmusnak” nevezi, s valóban felfedezhetni rajtuk Rodcsenko, Klucisz, Liszickij montázsainak visszfényét. Csakhogy míg az elődök egy hamarosan eljövendő jobb és igazságosabb világ hitével, annak felépítését remélve készíthették el műveiket, addig Golub csupán mindezen ideák csődjét konstatálhatja.