Fekete Dénes
Már-már hagyományosnak mondható, hogy a Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíj díjazottjai a beszámoló kiállításukat a pécsi M21 Galériában mutatják be: a 2019-es kiállítás az eltelt évek alatt sorban a negyedik alkalom, melynek során a Zsolnay Kulturális Negyedben találkoznak a fiatal művészek, hogy az elmúlt egy év alkotói tevékenységével számot vessenek.
Sirbik Attila
Pintér Dia különböző anyagkísérletekbe foglalt képeket készít. 2013 óta képeinek egyik fő alkotóeleme és szereplője a szerpentin-papírszalag, amellyel aszketikus elszántsággal építi figuralitásba hajló képeit. Analizáció, képfelbontás, összerakás. Ezzel a fajta aprólékos, időt igénylő művelettel egy másfajta időegységélményt kínál fel magának és a nézőnek, amellyel társadalmunk gyors ütemű életérzéséből szeretne egy kis időt kiszakítani, és a figyelmet az aprólékos részletekkel a jelenetekre irányítani. Jelenetei korunk főbb problémáiból, főképpen az egyén elidegenedéséből és a virtuális világ személytelen feszültségéből fakad.
Sirbik Attila
Barakonyi Szabolcs legújabb, a Deák Erika Galériában bemutatott anyaga bűntények helyszínein készült. Eddigi munkásságában is mindig foglalkoztatta egy dokumentarista látásmód, a valóság abszurd helyzetekben való bemutatása. Ahogy korábbi sorozatai, úgy a jelenlegi is a dokumentum és a valóság viszonyával foglalkozik. A képek, amelyeket a kiállításon láthattunk egyszerre szomorúak és valóságosak, izgalmasak és titokzatosak. Amint rájövünk, hogy a kép egy egyszeri és megismételhetetlen helyszínen készült, azaz nem egy megrendezett, hanem valóságos bűntény vagy baleset helyszínén, a befogadóban munkálni kezd a rejtély, a titok felfedésének izgalmas, felfokozott érzelmi játéka.
László Melinda
A kontúrábrák elsőre vonalasnak tetszők, de a negatív formák által érdekes asszociációs lehetőségeket hordoznak. Ily módon a művek formai és tartalmi rétegzettsége egyidejűleg képezi vizsgálat tárgyát, amelyben prehisztorikus ábrák, gyermekrajzok karcolatai és az automatikus írás idéződik fel, így mozgatva meg az ösztönös tartalmakat, miközben akár egyfajta áramkörrajz képzeteként is tovább asszociálhatunk. A létrejövő képződmény organikus fonódás helyett egy dekoratív, stilizált és emblematikus, egy sajátos, fogazott folyondár; egymáshoz kötő, láncoló, ugyanakkor éles szúró és vágó végződésekkel egzisztáló rajzolat.
Tayler Patrick
Festészeti értelemben színkeverés történik, de az anyag nem enged: mintha pixelekből akarnék homogén masszát előállítani. A részek azonban megőrzik autonómiájukat. A lila konfetti mintha kevésbé gyűrötten nyújtózna a poros zöld mellett, ami súlyát veszítve libben arrébb néhány vékonyka, citromsárga flitterszál felé. Közelnézetben vagyok. Amire rálátok, az a narratíva nélküli jelen.
Kozák Csaba
Kontur 2008-ban az Ybl Miklós Egyetemen Kapy Jenő mesternél szerezte építészmérnöki diplomáját, majd a dániai Vitus Bering University hallgatója volt, Fajó János szerencsi szabadiskoláját pedig 2006 és 2011 között látogatta. A jelen tárlat válogatást mutat be az utolsó három évben készült két- és háromdimenziós munkáiból. A 16 művét bemutató anyagnak az egynegyede visszacsatolás az idei év januárjában a Magyar Építőművészek Szövetségének Kós Károly termében rendezett Négyzetek című kiállításához.
Kaszás Gábor
Molnár művészetének problémafelvetése a Flusser által felvázolt alaphelyzetre épül. A számítógép hűvös logikája és a „váratlan” pólusa között artikulálódó szokatlan jelenségek kibillentik a racionálist és az előre kalkulálhatót a „magától értetődöttség” pozíciójából. Molnár, ha tetszik, új reményt ad a nézőnek: felismerést, hogy van még hely a kétségek számára a 21. század túltervezett világában.
Fűkő Béla
Einstein óta tudjuk, hogy anyag és energia egymásba is átalakulhatnak. Az anyagnak ereje van, az erőnek pedig jelen esetben egy realizált szoborteste. Einstein megállapítása után már csupán egy merészet kell ugranunk, és Tom Stonier filozófus megállapításán kell egy kicsit elgondolkodnunk, miszerint az anyagon és energián túl még ott van az információ.
Demeter László
Átjárható-e az ember és a táj közötti antropocentrikus határvonal? Hol húzódik ez a határvonal? Mi a következménye a táj önkényes átalakításának? Vizsgálható-e az emberi tevékenység a természetes élőhelyek nézőpontjából? A GUBAHÁMORI, a Filip és Demeter László koncepciója az építészet és képzőművészet eszközeivel, ellentétpárokra építkezve teszi fel kérdéseit a látogatóknak.
Sirbik Attila
„Megnyugvásra találok egy forma és egy hozzárendelt szín esetében, ezek a munkák elgondolkodtatnak, meditatív állapotba kerítenek a figurális iránnyal szemben. Természetemből fakadóan vonz a rend, a tisztaság és az egyszerűség, ami elvezetett a homogén felületekkel való foglalkozáshoz.”
Tayler Patrick
A pécsi Nick Galériában megrendezett, Beyond 2000 című kiállítás egy hároméves munkafolyamat összegzéseként ad áttekintést Gáspár György Elektron, Neuron és City sorozatairól. A kiállításon szereplő, falra szerelt, illetve posztamenseken installált művek tárgyi alakot öltött utópiákként is felfoghatók. A tervezőasztalon felépített jövő fenntarthatóságának problémájáról ugyanúgy szólnak, mint az autonóm szobor továbbélésének kérdéséről a posztfordiánus tökéletesség korában.
Kecskés Péter
A tradicionális formák és kifejezőeszközök lejáratása közben az ideák elárulásáról és elvtelen ideológiai behelyettesítésekről szól a mai létezés gyakorlata még a művészeti életben is. Az áltradicionalizmus az ellenbeavatás előszobája már Guénon szerint is, mindez igaz az álkonzervativizmusra is. Azóta már sokkalta súlyosabb a helyzet, ezért az esztétikum is harctérré vált, bármennyire is kevesen látják a valódi szellemi frontvonalakat.
Fekete Dénes
Az INTRO eseménysorozat hagyománya azt is lehetővé teszi, hogy a művek egyéni kutatóprogramokhoz kapcsolódó olvasatai mellett egyfajta párbeszéd is kialakulhasson az alkotások között, maga az esemény így közösségi élményként is jelentős a doktoranduszok számára.
Horváth Ágnes
Ha mostanában látogattunk el a 2B Galériába, egy „rendes” kiállítás látványa fogadott: a falakon képek lógtak. Csakhogy a képek a Tóra adott szövegeinek – a hetiszakaszok, vagyis az adott hétre lebontott „adag” – commentjei, és nem illusztrációi voltak. Szándékosan a fészbuknyelvből kölcsönzök a hagyományos kommentár, a drósó helyett. Hogy miért? Azért, mert a Dáf Párását Sávuá (Hetiszakasz Oldalak) projektnek az (volna? van?) a feladata, hogy igazi közösségi felületként megszólítson és kommentár írására ösztönözzön mindenkit, akinek a Tóra ma is lélegzik.
Sirbik Attila
Bizonyos automatizmusnak tűnő munkafolyamatok sokszor előkerülnek az én projektjeimben is, de ezen képek épülését inkább az organikusság, az exponálásnál hosszabb munkafolyamatok jellemzik. Na, de ha ez a leképezés nem automatikus, akkor milyen viszonyban áll a fotóssal és a környezettel? Mennyire hiteles a fénykép? Ezek régi kérdések, amikkel sokan foglalkoztak, foglalkoznak ma is. Engem viszont az jobban érdekel, hogy ha úgy jön létre egy „fénykép” vagy a fényképekkel valamilyen módon viszonyt ápoló mű…
Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A művészettörténetben a tér és a mélység síkbeli ábrázolását gyakran építészeti gyakorlattal is rendelkező alkotók változtatták meg elemeiben. Brunelleschi és Alberti hozták létre azokat a konvenciókat, melyeket évszázadokig megkérdőjelezhetetlennek hittek. A művész dolga a konvenciók megkérdőjelezése. A térérzékelésünk különböző jellegű és különböző erősségű. A művész tehetsége, hogy az általa érzékelt teret, az ő látásán keresztül látottakat számunkra is láthatóvá teszi. Míg az építész elsősorban mindig térben gondolkozik, a festőnek mindig számolnia kell a síkfelülettel. Matzon Ákos építész térérzékelésével láttatja velünk az általa megkérdőjelezett konvenciókat.