ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
Dizájn/de-SIGN/DIE-sign (I. rész) Részlet a készülő Rémálom de-SIGN – Okkultúra, poszthumanizmus és barokk-káosz Gyarmati Zsolt művészetében c. kötetből

Dizájn/de-SIGN/DIE-sign (I. rész)
Részlet a készülő Rémálom de-SIGN – Okkultúra, poszthumanizmus és barokk-káosz Gyarmati Zsolt művészetében c. kötetből

2020. december 22. |

Horváth Márk – Nemes Z. Márió
Ha az idegenség felfénylése és materialitásának megmutatkozása foglalkoztat bennünket, akkor arra van szükség, hogy ezt az elbizonytalanító, sehova sem vezető idegenséget „önmagában vett” idegenségként kezeljük, mégpedig a megszokott szemantikai vagy szintaktikai diskurzusformák destabilizálódásán keresztül. A poszthumán ikonográfia kettős idegenségéről van szó, az antropocén klímakataklizmája által élettelenített tájon, egy olyan nonhumán xeno-materialitás felragyogásáról, amelyet kizárólag a filozófia és az esztétika határterületeinek kaotikus ütköztetésén és barokkos, átláthatatlan kombinációján keresztül közelíthetünk meg.

Elektronikus sötétség Khar Khotban Matthew Dear Black City című lemeze

Elektronikus sötétség Khar Khotban
Matthew Dear Black City című lemeze

2020. szeptember 8. |

Horváth Márk
Az elektronikus zene egyik sajátossága a megszakítottság, a töredezettség és a sercegő szétesettség párhuzamos jelenléte valamilyen furcsa, megragadhatatlan poszthumán folytonossággal. A darabos, megtört ritmika különösen a komplexebb, kísérletibb jellegű elektronikus zenékre jellemző, amelyek sötét portálként juttatják hallgatóságukat ebbe a megragadhatatlan kontinuumba. Matthew Dear 2010-ben megjelent Black City című lemeze sajátosan mutatja fel ezt az ember elől visszahúzódó, titokzatos alteritást, amelyet zajon és zörejeken túl lévő folytonosságként jellemezhetünk.

Matthew Dear Black City

Matthew Dear
Black City

2020. szeptember 6. |

„Matthew Dear 2010-ben megjelent Black City című lemeze sajátosan mutatja fel ezt az ember elől visszahúzódó, titokzatos alteritást, amelyet zajon és zörejeken túl lévő folytonosságként jellemezhetünk. Az album dalainak felszínén végigfut a furcsa sercegések, koppanások, puffanások és megannyi érdekfeszítő zajeffekt sajátos széttartó hatása.” – Horváth Márk

A nonhumán művészet és a technoszféra esztétikája Poszthumanista elméletek

A nonhumán művészet és a technoszféra esztétikája
Poszthumanista elméletek

2020. március 4. |

Horváth Márk
A Nonhuman tehát nem csak az ember fogalmának és esztétikai megjeleníthetőségének dekonstruálására vállalkozik, hanem elsősorban az ember technológiai környezetének érzékeny bemutatását viszi véghez, miközben a természet és a kultúra elkülöníthetőségét is meghaladja a technoszféra vagy mechanoszféra természetkulturális viszonyainak felvillantásával.