Kéri Rita
Az Interthinking szervező motívuma nem a kritikai vizsgálat, hanem az hommage, az úttörő technológiai megoldásokat már a múlt században alkalmazó magyar művészóriások előtti tisztelgés, hatásuk demonstrálása kortárs generatív eszközöket és mesterséges intelligenciát alkalmazó alkotásokkal.
Tillmann Ármin
Gyenis munkáin azonban az ember és természet dichotómiája nem holmi „borús metafizikaként” jelentkezik; az alkotó mint „ellencselekvő” a hétköznapi rutinkésztetések eltérítésével, a(z alkalmasint tiszavirág-életű) művészi gyakorlatok felmutatásával, valamint az életművét átható páratlan derűvel és életigenlő humorral keresi az „ökológiai végidők” szökésvonalait.
Tayler Patrick
„A pop tanulságaira épülő sikerreceptem jelenleg a következő: Nagyítsd fel! Csinálj belőle rengeteget! Hozz létre valamit, ami szociológiai szempontból támadhatatlan! Ezzel a hárommal tutira gólt szerzel.” – Kiss Miklós
Tayler Patrick
A monokróm festészethez nemzetközi tendenciáihoz kapcsolódóan a legfontosabb világnézeti álláspont talán az apolitikus jelleg. De például Ad Reinhardt festészetéhez kapcsolódóan fontos adalékkal szolgált, hogy elképesztő teoretikus felkészültségről tanúskodó írásai világos utalásokat tartalmaznak buddhista szövegekre és a Tang-dinasztia taoista festészeti kézikönyveinek visszhangjára. Redukcionizmusa legnagyobb részt kísérlet volt az abszolútum taoista/buddhista tanának dinamikus ürességként való kifejezésére.
A Szerkesztőség designboltjában ismert és izgalmas képzőművészek alkotásait is megvásárolhatjátok. Az „egy alkotó // egy alkotás // egy hónap” elnevezésű projekt harmadik vendége Sibitka Anna, akinek munkáját nemcsak megtekinthetitek, de meg is vásárolhatjátok, amivel egyúttal a működésünket és az alkotót is támogatjátok.
Szerkesztőség
2024. április. 4., 18.30
Ebben a régióban is, de különösen Magyarországon hagyományosan erőteljes a dokumentarista szemléletű fotográfia. Generációról generációra adódik át a fotó kifejezőeszközeit használó, társadalmi érzékenységen alapuló alkotási módszer. Mohos Márton és Szajki Bálint a legfiatalabb, huszonéves generáció már sok szakmai díjat nyert képviselői lesznek a beszélgetés résztvevői.
Megnyitó időpontja: 2024. 03. 09., 18:00
Megnyitóbeszéd: Réz Anna az ELTE BTK adjunktusa, erkölcsfilozófus és író
Kurátor: Horváth Zsófia festőművész, a Pikszis Kultúrpont egyik tulajdonosa és művészeti vezetője
K. Horváth Zsolt
Ha a magyarországi sztálinizmus időszakáról beszélünk, sajnálatos módon szinte mindenkinek Bacsó Péter A tanú című filmje ugrik be. Az 1969-ben készült alkotás valójában nem más, mint a Rákosi-korszak paródiája, groteszk kádárista átirata, mely a népi nevetéskultúra jegyében kacagássá oldja a gyűlölettel átitatott félelmet. Olyasvalami, mint amit Mihail Bahtyin a középkori parodia sacra, a szentségparódia funkciójáról mondott.
Bordács Andrea
Molnár Anamária tizenöt éve vezeti a Molnár Ani Galériát a Bródy Sándor utcában. Évek óta viszonylag stabil művészkörrel rendelkezik; fókuszában többnyire az absztrakt művészet és a fotó-film áll, de más médiumok és stílusok is helyet kapnak. Néhány évig (2007–2014), amíg működtették, a MOM Parkban működő nyilvános, nonprofit Park Galéria programját is ő állította össze. Molnár Ani a galéria születésnapjára szép ajándékkal lepte meg a hazai művészeti közeget: egy új galériát nyitott kétszáz méterre a már meglévőtől. A környék amúgy kezd galériás negyeddé válni, a Molnár Ani Galéria mellett működik a TOBE, itt nyílt meg nemrég a nonprofit Doxa, a Horánszky utcában a Resident Art. Az am projects kisebb, ám impozáns tér, amely a fiatal művészek bemutatkozási terepe lesz. A szándékról és a kiállítási programról kérdeztem a galériavezetőt és a kurátort.
Újra Lélek+Tér workshop a Szerkesztőségben! Mint korábban, most is az aktuális, helyspecifikus kiállításhoz kapcsolódunk, s ezúttal Jánosi Anna lesz Jankó Judit vendége.
Tillmann Ármin
Arra a kérdésre, hogy ki nyer ma?, kit tekintünk sikeres művésznek, vagy hogy egyáltalán mi a siker, több válasz is adható. A kézenfekvő, de felületes válaszok között ott lehetnek a számszerűsíthető műtárgy-eladások, a díjak és intézményes elismerések, a sorjázó rezidencia programok, a szűnni nem akaró felkérések, a megvalósított egyéni és csoportos kiállítások, vagyis az önéletrajzunkat gyarapító szimbolikus tételek és pozíciók, no meg a feldicsérő pozitív kritikák
mint a minőségellenőrzés megnyugtató visszajelzései.
Cairo Contemporary
2024. február 02. – 2024. február 25.
Fülöp Tünde alkotásában Erik Erikson pszichológus által felállított pszichoszociális fejlődéselméletet ülteti át a textil nyelvére. Erikson Életünk nyolc szakasza címmel megjelent munkájára reflektálva egy-egy létrát egy-egy fejlődési szintnek feleltet meg. A fokok közötti részek egyfajta alternatív szövőkeretként szolgálnak, a közöttük megszőtt struktúrák pedig az énerőt jelképezik.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
A Szerkesztőség 2023. december 19-én indítja útjára Lélek+Tér című art coaching programsorozatát Jankó Judit vezetésével.
Első vendégünk: Májkül Nájt (Dóczi Attila).
A Szerkesztőség designboltjában ismert és izgalmas képzőművészek alkotásait is megvásárolhatjátok. Az „egy alkotó // egy alkotás // egy hónap” elnevezésű projekt második vendége Bede Kincső, akinek munkáját nemcsak megtekinthetitek, de meg is vásárolhatjátok, amivel egyúttal a működésünket és az alkotót is támogatjátok.
Van-e határ a divatfotó és az alkotói, művészi célú fotográfia között, és ha igen, hol? Milyen hatások ellenhatások működnek a két terület között? Át lehet-e büntetlenül címkézni ezt vagy azt a fotót divatfotóvá vagy éppen művészetté? Bede Kincső és Kis-Kéry Anna fotográfusokat praxisukról, a témát érintő elgondolásaikról Cséka György esztéta kérdezi.