Fülöp Tímea
Különös képzavar az a cím, hogy Fingerprints are blown by the wind towards a sacred land. Horváth Ádámnak a Horizont Galériában kiállított munkáihoz azonban nem akkor kerülhetünk közelebb, ha felszámoljuk ezt a zavart, hanem éppen ellenkezőleg, akkor, ha elmélyülünk benne. A kiállítás leírása olyan kulcsszavakat ajánl a művek kontextusba helyezéséhez, mint az „illúzió” és a technoromantikával szemben tételezett „bioromantika”. Az igazi alaphangot azonban Keresztesi Botond megnyitószöveg helyett bemutatott performansza vagy, mondhatnánk rögtön, szertartása adja meg, amelynek során terepruhába és símaszkba öltözve olvassa fel az Adobe programok (közülük is legfontosabbként a Photoshop) szövegdobozaiban automatikusan megjelenő Lorem ipsumot.
Margl Ferenc
Ha adottnak vesszük, hogy a hadászathoz és a hadijátékokhoz valamiféle izzadtságszagú maszkulinitást kapcsolunk, akkor ezen a téren is egy továbbgondolásra késztető ellentmondást látunk a Kontakt anyagán végigtekintve. Egyrészt a már említett intimitás okán, másrészt a nagyszámú női résztvevő és portréalany okán. A sorozat fel-felmutatja a tábori lét nehézségét, a fáradtságot, a sérüléseket, a koszt, de mindezek nem „fiús” vagy férfias dolgokként jelennek meg, hanem emberiként.
Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.
Don Tamás
Kocsi Olga projektje a 2019 nyarán a Rákóczi tér és a Víg utca sarkán egykor működő RákóCity projketteremben Rákóczi Legendárium címmel megvalósult installáció és eseménysorozat folytatása. „Egyre inkább érdekelnek a nőkkel kapcsolatos társadalmi és kulturális kérdések.”
Csutak Gabi
A rendkívül sokrétűen felépített projekt az interszexuális sportolók speciális helyzetéből kiindulva az emberi identitás és méltóság kérdését járja körül. Nem csupán a versenysport világáról ad árnyalt látleletet, hanem a média- és a propagandagépezet működését is bemutatja, miközben feltárja a diszkrimináció különböző formáit: az antiszemitizmus, az emigránsokkal szembeni előítéletek, a homofóbia, a nők hátrányos megkülönbözethetése ugyancsak tematizálódik.
Fülöp Tímea
Valahányszor azt a szófordulatot halljuk, hogy „a bizonytalan körülményekre való tekintettel”, ösztönösen kellemetlen érzés fog el minket. Az Unstable State of Things című csoportos kiállításon bemutatott, négy különböző pozícióból ábrázolt politikai, társadalmi és környezeti helyzeteket azonban éppen az teszi elviselhetővé, hogy legalább bizonytalanok, legalább nem kőbe vésettek.
Győrffy László
A nemzetállamok fojtogató kihalásfóbiájával szemben Tóth Kinga testpolitikája a mássá leendés kockázatával és izgalmával kecsegtet: a szervek nélküli testek felszabadító rizómájában magára találhat MINDEN olvasó, mert a művészet nem reprezentáció többé, hanem tenyésztés és csíráztatás.
Ács Bálint
Mucsi Emese, a kiállítás kurátora olyan műveket válogatott össze a tárlatra, amelyek egyéni narratívák, kultúrtörténeti aspektusok, társadalomkritikai kérdések vagy éppen marginalizált társadalmi csoportok szemszögének a beemelésével értelmezik újra a macskák a posztinternet esztétikumát követő reprezentációját.
Sípos László
A magyar művészetben is folyamatosan változik a fókusz, bár a tendenciák újra vissza-visszatérnek. A 90-es évekből is vannak olyan csoportok, melyekből aktív művészként most csak nagyon kevesen vannak jelen a szakmában, sokan abbahagyták.
Margl Ferenc
A Budapest Galéria aktuális kiállítása, ahogy azt a kísérőszöveg első mondata is hirdeti, a pandémiás helyzetre való tekintettel három hónapos csúszással tudott csak megnyílni, de így az Eddig minden rendben cím jelentéstartalma még inkább gazdagodni tudott.
Cséka György
A World Wide vieW egy az emberi tudaton túllépő, felfoghatatlan kiterjedésű képmasszát, képtelevényt mutat meg, olyan objektumot, kiborgot, amiben a jelen pillanatban valóban hitelesen ismerhetjük fel magunkat, mégha ez a felismerés – hogy mi is az a „magunk” – valószínűleg keveseket tölt el igazi örömmel.
Istvánkó Bea
Felsmann István kiállítása egyrészt egy igen koherensen összerakott, friss és szép anyag, másrészt korlenyomatként is értelmezhető, hiszen minden bizonnyal eljön majd az idő, amikor keserédes nosztalgiával fogunk visszaemlékezni a mostani enyhe nyarakra, mikor még „csak” 7-es erősségű volt az UV-sugárzás.
Horváth Ágnes
Amikor elkezdtem írni ezt a cikket, még nem tudhattam, hogy mekkora meglepetések fognak érni. A Nyitott Műhelyben rendezett kiállítás izgalmas élmény volt, de nem gondoltuk, hogy az állatrajzok mellett és után újabb váltásként fantasztikus portrék jönnek. Ez most dimenzióváltás. Az állat megmaradhat a szemlélet tárgyának abban az értelemben, hogy nem „szól vissza”, hogy „ő nem ilyen”. Tautologikusan: nem szól, mert nem „én”. Vagy: nem „én”, úgyhogy nem szól.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
A Viltin Galéria kiállítása remekül jelképezi azt az állapotot, amelyben jelenleg vagyunk. Egy olyan átmeneti teret képez le, ahonnan mi dönthetjük el, merre indulunk. Az egészen biztos, hogy a jövőben alapos szemléletváltásra, a határok és azok áthidalásának képességére lesz szükségünk.
Sipos László
Nem a szabad mozgás korlátozódásán múlik a műkereskedelem jövője, hanem azon, hogy milyen lesz az emberek hangulata. Lesz-e kedvük vásárolni, vagy elkezdenek félni valami mástól, és nem adják ki azt a pénzt a műalkotásra, amit korábban esetleg megtettek. De abban mindenképp megállapodhatunk, hogy ez a járvány nem egy pozitívum.
Új Művészet
Az 1936-os születésű Lakner László az Iparterv generáció prominens alakja, aki a nemzetközi színtéren is komoly szakmai reputációnak örvend. Nemcsak itthon, de számtalan külföldi múzeumban és rangos műgyűjteményben képviseli hazánkat. A most megvásárlandó, tizennyolc alkotásból álló kollekció darabjai 1987 és 2012 közötti időszakban készültek, és mindegyikükre a nyolcvanas években kibontakozó posztkonceptuális szellemiségű absztrakt festői gondolkodásmód jellemző.