ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Mütyürkészítő szerettem volna lenni
Interjú Kortmann-Járay Katalinnal

Molnár Judit Lilla
„Apukám nemrég emlegette, hogy kisgyerekként „mütyürkészítő” szerettem volna lenni. Azt hiszem ez talán részben sikerült is. Kisgyerekként állandóan barkácsoltam. Óvodásként-kisiskolásként a karácsonyi ajándékok készítését általában júniusban kezdtem el, nyár végére már jó pár doboznyi művem gyűlt össze. Volt, hogy ezeket rendrakás közben véletlenül kidobták, mert nem fedezték fel a művészi értéküket. Ezt sem vettem zokon, ilyenkor újrakészítettem ezeket.” – Kortmann-Járay Katalin

Beast Mode — Beütött a podkeszt
Dóczi Attila (aka Májkül Nájt) Nitróballada című kiállításáról

Tayler Patrick Nicholas
Dóczi Attila legújabb, egyéni kiállítása a kriptomasinisztikus, zoomorf és hipermaszkulin kiméraság kimérős nosztalgiáját tárja elénk a művésztől megszokott humorral és párás szemű visszarévedéssel ízesítve. A művek sajátos intenzitása a szőnyegekkel otthonossá varázsolt garázsba gurulva talán belőlünk is előcsalogatja a custom-built gépállatot – ha csak egy szórakoztató, kuncogástól rázkódtató pillanat erejéig is.

Feltámadás
Magyari Márton kiállítása – Pataki Gábor írása

Pataki Gábor
Különböző, egymástól gyakran merőben eltérő utóélet adatott a múlt század elején indult izmusoknak. Míg az expresszionizmus, a konstruktivizmus és a szürrealizmus jelenléte – ha „neo” előtagokkal kiegészülve is (a mai napig érzékelhető Magyari festményein) –, addig a kubizmusnak és a futurizmusnak a lendületes kezdetek után alig egy-két évtized jutott.

Deltaperspektíva
Jánosi Anna kiállítása

Pál Tamás
Pár éve egy londoni látogatásom során jutottam el Bromley-ba. Egyedül maradtam a délutánra, mert az itt élő haveromnak végül mégis be kellett mennie a kávézóba, ahol dolgozott. Ezért aztán, nagyszabású tervek hiányában, egy nejlonzacskóba, alufóliába és polisztirolba csomagolt kebabtállal, másnaposan bóklászva keveredtem el a Crystal Palace Parkba.

Alma meg a fája
A SZTE-JGYPK Rajz-művészettörténet Tanszékének alumnikiállítása

Váraljai Anna
Az épületbe való beköltözés évfordulója adta az ötletet egy alumnikiállításhoz, melyre az elmúlt húsz évben náluk végzett s már komolyabb szakmai sikereket elért hallgatókat hívták meg. Annak ellenére, hogy a kiállítás mediálisan és tematikailag is nagyon sokszínű volt (üveg, képregény, kerámia, design, festészet, szobrászat, animáció, koncept art, grafika, fotográfia, multimédia, installáció stb.), az innen elszármazott művészek közös attitűdje a fenntarthatóság-centrikusság és a szociális érzékenység.

Elképzelni a bicikliző Sárkányölő Szent Györgyöt
Beszélgetés Sztefanu Marinával és Fülöp Gergővel

Új Művészet
Sztefanu Marina és Fülöp Gergő művészpáros legújabb, Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket című kiállítása folytatja a korábbi kiállításaikkal kijelölt alkotói irányt, egyszersmind finoman, de következetesen építkezik. Intim hangulatot teremtő environmentjeik egymással is összekapcsolódó, meghitt történetek. Személyes és univerzális, művészeti és hétköznapi dilemmákra keresett spekulatív lehetőségek. Abszurd szituációk lírai megközelítése a nyelvet megelőző kifejezésmóddal.

Régi vs. kortárs
Beszélgetés Vékony Déliával

Új Művészet
Mi mondanivalója lehet Dürernek, Rembrandtnak és 500 évvel később olyan kortárs művészeknek, mint Szűcs Attila vagy Philip-Lorca diCorcia az emberi lét egyik legmélyebb kérdéséről, a teremtésről? – teszi fel a kérdést a Teremtés. A létezés ereje című kiállítást kínáló szöveg a HAB oldalán. A kiállítás régi mesterek és kortárs művészek dialógusában tekint erre a témára. Budapest új művészeti központja nagyszabású tárlattal várja a látogatókat. A kiállítás koncepciójáról, az annak mentén felmerülő kérdésekről beszélgettünk Vékony Déliával a kiállítás kurátorával, a művészeti központ igazgatójával.

Gondolat nélkül nálam nincs munka
Interjú Kocsi Olgával

Molnár Judit Lilla
„Nagyon sok minden érdekel, több életre való ötlet van a fejemben, végtelen sok minden pörög odabenn. Talán inkább arra nehéz fókuszálni, mikor mivel foglalkozzak, mire szánjak időt. ” – Kocsi Olga

Silent Book
Merülj el a képekben és bízd magad az érzéseidre!

Jankó Judit
A Budapest 150 keretében rendezte meg a Deák17 Galéria a Csupa-Kép könyvek című kiállítását, amely a legjobb külföldi és hazai szöveg nélküli képeskönyvek kiállítása. Ez a különleges műfaj csak képekben beszél el egy-egy történetet, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak gyerekeknek szól. Különösen alkalmas kényes témák, traumatikus történetek feldolgozására.

Transztradíció
Csizik Balázs legújabb kiállításáról

Kulcsár Géza
Csizik Balázs legújabb munkáinak eljárásrendjét a transztradíció fogalmával adhatjuk leginkább vissza, ami tehát (ha szereti az ember az efféle nietzschei-heideggeri koncepcionalizációt) tulajdonképpen „az átadás átadása”. Többről van itt szó, mint a mindenkori örökölt hagyományformák történeti processzusainak és processziójának szemléléséről.

A befogadó akkor jön, amikor kész a mű
Interjú Gosztola Kittivel

Molnár Judit Lilla
„A személyes kiállás kérdését nyilván nehéz teljesen elkülöníteni, hiszen az emberektől sokszor épp szakmai ismertség okán várnak közéleti állásfoglalást, és be lehet kerülni egy végtelen loopba. Miközben persze elengedhetetlen volna – vagy inkább lett volna – a fontos ügyekért való kiállás művésznek, tanárnak, takarítónak, menedzsernek egyaránt, hiszen a szolidaritás hiánya oda vezetett, hogy ma már a legkisebb tiltakozás is a megélhetés és a méltóság kockáztatását jelenti.” – Gosztola Kitti

Az alkotásvágy mindenbe átszivárog
Interjú Trapp Dominikával

Molnár Judit Lilla
„A művészet erejét önmaga szolgálatába szeretném inkább állítani, semmint hagyni, hogy hozzáaljasuljon a közélethez. Itt tehát elértem a saját kompetenciám határáig, ahonnan az egyetlen menekülési útvonalat épp az a fajta művészetcsinálás jelentette, amit hátrahagytam korábban: az intuitív festészet.” – Trapp Dominika

Plasztikus észlelés és nem emberi lágyság
Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation

Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.