Tayler Patrick
Hamvai Kinga az MNB Arts & Culture, azaz a Magyar Nemzeti Bank művészeti divíziójának vezetője egy összetett megközelítésen dolgozik, melynek célja – a három évvel ezelőtt az Új Művészetben közölt interjú címére is támaszkodva – továbbra is a „magyar művészet láthatóvá tétele”, a nemzetközi jelenlét megerősítése.
Kárpáti Judit Eszter
A Future Structure azt próbálja meg feltérképezni, hogy milyen viszonyban áll egymással a tér, az anyag és az ember. Mindezt a befogadó aspektusából, hiszen az érzékelés fontos szerepet játszik a tér és a textil befogadásában egyaránt.
Takáts Fábián
Egyidejűleg négy tárlat látogatható a Miskolci Galériában, de közülük talán a legtöbb figyelmet a New Function – Művészek, mérnökök, kivitelezők című kiállítás alkotásai érdemelnek, melyek a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből érkeztek.
Muladi Brigitta
A romok tisztelete nem egyidős az emberi társadalmakkal, tudjuk, hogy a romokat gyakran elhordták és bedolgozták a helyi települések épületeibe, ami célszerű és praktikus módja volt az eltakarításuknak, ami mint újrafelhasználás nem is olyan idegen mai nézeteinktől sem.
Freund Éva
Bodóczky István utolsó, emblematikus kiállítása a meghökkentő Játsszuk azt, hogy meghaltunk címet viselte. Könnyednek is tűnhet, ám megrendítő: a gyermeki szerepjáték felszólítása valóssággá vált. A 77 éves Munkácsy-díjas képzőművész és művészetpedagógus halála szinte eleve beleíródott az utolsó tárlatába, hiszen a megnyitó előtti napon távozott közülünk.
Kovács Rebeka
A konceptuális művészet, a performansz és a dadaizmus a maga idejében hasonlóan osztotta meg a szakma, illetve a tágabb értelemben vett köz véleményét, mint amilyen szélsőséges fogadtatással viszonyulnak napjainkban is a graffiti és street art szubkultúrához. Ez persze nem mindenhol van így…
Tillmann Ármin
A gesztusfestészet képei cselekvéslenyomatok – a „test lenyomatai”, melyek elkészítéséhez nincs protokoll, nincsenek előre lefektetett szabályai, kimenetele meghatározatlan, vagyis informel: az a forma nélküli festészet, amely elutasítja az előre megtervezett mű esztétikáját, ehelyett a nyitott mű létjogosultságát hirdeti.
Farkas Aliz
. Könnyen az anekdoták útvesztőjébe kerülhetnénk – és már ott is vagyunk –, ha leírom, hogy Szelley művészete szervesen összefügg személyes terével.
Tayler Patrick
„A tudás demokratizálásának szándéka ahhoz vezetett, hogy a minden irányba kiterjedő megosztás révén olyan entrópiában élünk, aminek már nincs magja sem. Sikerült megvalósítani a felvilágosodás csődjét, vagyis az Enlightenmentből nem marad más, mint light entertainment.” – Győrffy László
Győrffy László
„Kedves anyu! A kastélyban tizenhatan (csak fiúk) vagyunk egy szobában. Én emeletes ágyon alszom. A szoba kicsit piszkos. Az ebédlőben nem lehet választani, hosszú sorban kell állni, és a kanál meg a villa alumínium! Minden rossz, és sürgősen haza akarok menni!” A Győrffy László néven szignált, 9 éves rajztáborlakó kétségbeesett, kézzel írt levele nem talált célba, nem jött értem a piros Skoda, de az erős crescendóban megfogalmazott tortúrák sora csak ezután indult el igazán.
Tayler Patrick
„…két lényegi dolog közt engem gyakran a fuga érdekel jobban. Vagyis az, hogy a véleményt formáló, fontos dolgok közt milyen, látszólag lényegtelen térháló rajzolódik ki, ami hiányában azok a lényeggel teli tartalmak mégis értelmezhetetlenül omlanának egy összefüggés nélküli törmelékhalomba.” – Szabó Attila
Kéri Rita
Az Interthinking szervező motívuma nem a kritikai vizsgálat, hanem az hommage, az úttörő technológiai megoldásokat már a múlt században alkalmazó magyar művészóriások előtti tisztelgés, hatásuk demonstrálása kortárs generatív eszközöket és mesterséges intelligenciát alkalmazó alkotásokkal.
Tolnay Imre
Az MNB gyűjteményét a három kiemelkedő alkotón keresztül méltón reprezentáló győri tárlat a vonal sokrétűségére épít tehát, de ezzel jóval többet tesz: egyéni világokat tár fel, és egyúttal mikro-makro univerzumokat nyit ki, amelyekben hol sejtelmesen misztikus, hol pedig szókimondóan plasztikus módon „történik meg” és tárul fel a valóság.
Tillmann Ármin
Gyenis munkáin azonban az ember és természet dichotómiája nem holmi „borús metafizikaként” jelentkezik; az alkotó mint „ellencselekvő” a hétköznapi rutinkésztetések eltérítésével, a(z alkalmasint tiszavirág-életű) művészi gyakorlatok felmutatásával, valamint az életművét átható páratlan derűvel és életigenlő humorral keresi az „ökológiai végidők” szökésvonalait.
Tillmann Ármin
A címben felsorolt események a vízzel, annak időbeliségével és az emberhez köthető viszonyával foglalkoztak. Tették ezt misztikus irányból épp úgy, mint a lokalitásban fellelt valós történetek alapján. Négy év alatt négy helyszínen és négy tematikával jött létre a sorozat (Csongrád, Palotai-sziget, Nevesincs-tó, Boszorkánysziget). Az egyestés, sötétedés után, némán vezetett túrák során bejárható tárlatokat a napfordulókra és nap-éj egyenlőségekre időzítették. Az alkotások idomultak az adott esemény tematikájához, a választott helyszínhez, reflektáltak annak hibrid, kulturális, természeti vagy épp mágikus jellegére, és a közeget óvva jött létre a csendes alámerülés.
Muladi Brigitta
A Képgyakorlatok című kiállítás az MNB Arts and Culture szervezésében a Q Contemporary Andrássy úti épületében pop-up bemutatkozásként kapott helyet. A kortárs kollekció a magyar kortárs művészet egyik erőteljes vonulatát, az Y generáció kép- és tárgyalkotási felvetéseit mutatja be, amely egészének mintegy programadójaként a kiállítás nyitó fejezete Huxley disztópiája után a Szép új világ címet kapta.