Tayler Patrick
„A pop tanulságaira épülő sikerreceptem jelenleg a következő: Nagyítsd fel! Csinálj belőle rengeteget! Hozz létre valamit, ami szociológiai szempontból támadhatatlan! Ezzel a hárommal tutira gólt szerzel.” – Kiss Miklós
Tayler Patrick
A monokróm festészethez nemzetközi tendenciáihoz kapcsolódóan a legfontosabb világnézeti álláspont talán az apolitikus jelleg. De például Ad Reinhardt festészetéhez kapcsolódóan fontos adalékkal szolgált, hogy elképesztő teoretikus felkészültségről tanúskodó írásai világos utalásokat tartalmaznak buddhista szövegekre és a Tang-dinasztia taoista festészeti kézikönyveinek visszhangjára. Redukcionizmusa legnagyobb részt kísérlet volt az abszolútum taoista/buddhista tanának dinamikus ürességként való kifejezésére.
Garami Gréta
A lassan négy éve működő KGaléria legújabb kiállítása a tájkép, a városkép és a portré után most az emberi figura, az emberalak témáját járja körül három, a művészeti szcénában már nevet szerzett, érett, 40-es éveiben járó, női művész, Bereczki Kata, Hamerli Judit és Papageorgiu Andrea alkotásain keresztül. Mindhármuk művészetének középpontjában az ember áll; természetesen nemcsak mint figura, forma, test vagy művészeti motívum, hanem mint filozófiai és egzisztenciális jelenség.
Fenyvesi Orsolya
Mélyen andalító, izzó nyugalomban. Ebben kap lángra Tillmann Hanna. Már gyerekkorában megtapasztalhatta, hogy a tárgyak átveszik az érzéseit, kiterjed rájuk, de már nem bánja: ha kék izzásába vonja maga körül a dolgokat, bízhat az együttérzésükben. Én nem láttam még ilyen kéket, ami pirosabb lett volna a pirosnál, az akarat, a hús-vér szilárdság pirosánál, de kékségéből fakadóan szabadabb, befogadó. Egyszerű, játékos, minthogy örökkévaló. Ez a kék egy feltétlen odaadás, egy semmiképpen sem énveszejtő, de tudatos, világot átfogó lelkesültség: ujjongó, de hangtalan.
K. Horváth Zsolt
Ha a magyarországi sztálinizmus időszakáról beszélünk, sajnálatos módon szinte mindenkinek Bacsó Péter A tanú című filmje ugrik be. Az 1969-ben készült alkotás valójában nem más, mint a Rákosi-korszak paródiája, groteszk kádárista átirata, mely a népi nevetéskultúra jegyében kacagássá oldja a gyűlölettel átitatott félelmet. Olyasvalami, mint amit Mihail Bahtyin a középkori parodia sacra, a szentségparódia funkciójáról mondott.
Sebes Gellért
A 21. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetően problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetítő.
Bordács Andrea
Molnár Anamária tizenöt éve vezeti a Molnár Ani Galériát a Bródy Sándor utcában. Évek óta viszonylag stabil művészkörrel rendelkezik; fókuszában többnyire az absztrakt művészet és a fotó-film áll, de más médiumok és stílusok is helyet kapnak. Néhány évig (2007–2014), amíg működtették, a MOM Parkban működő nyilvános, nonprofit Park Galéria programját is ő állította össze. Molnár Ani a galéria születésnapjára szép ajándékkal lepte meg a hazai művészeti közeget: egy új galériát nyitott kétszáz méterre a már meglévőtől. A környék amúgy kezd galériás negyeddé válni, a Molnár Ani Galéria mellett működik a TOBE, itt nyílt meg nemrég a nonprofit Doxa, a Horánszky utcában a Resident Art. Az am projects kisebb, ám impozáns tér, amely a fiatal művészek bemutatkozási terepe lesz. A szándékról és a kiállítási programról kérdeztem a galériavezetőt és a kurátort.
Sirbik Attila
Csatlós Asztrid kiállítása Szegedet és határát összekötő, végtelen horizontú földutak tranzit(nyom)vonalaira fókuszál, amelyek párhuzamos megéléseket, menekülési és megküzdési stratégiákat, narrativitást szívnak magukba szüntelenül. Csatlós Asztrid saját élményeit, szorongást kiváltó gondolatait azokon az utakon járva dolgozza fel, amelyeken 2015 óta emberek százai kényszerülnek menekülni éjszakánként az országukat sújtó háborúk és válságok elől.
Új Művészet
Magyar Ádám munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és annak megértésére irányuló törekvés. Munkássága nemzetközileg is elismert, különleges esztétikájával az AI technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. A Berlinben élő neves videó- és fotóművész évek óta most először állít ki Magyarországon, a tárlaton legújabb sorozata látható.
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Horváth Márk
A Late Dysphoria című tárlaton egyszerre találkozhatunk a techno- vagy mechanoszféra materiális sajátosságaival és a digitalitásban feloldódó szubjektum átformálódó techno-pszichéjével.
Cserhalmi Luca
Az, ami Dürert nyugtalanította és a melankólia érzését összegző műalkotás elkészítésére sarkallta, több száz év múlva is érvényesen jelenik meg, átszőve Szabó György egész életművét. Sokszor félreértjük ezt a fogalmat, és egyszerűen a rossz közérzettel azonosítjuk, pedig gazdagabb annál. Azt a homályosan megragadható érzést jelöli valójában, amikor megérzünk vagy még helyesebben megsejtünk valamit, ami túlmutat az anyagi világ igazságain, de a sejtésen túl már nem jutunk…
Lisányi Endre
Bánki Ákos aktuális tárlatát a 2021-as, Flumen I. című kiállítás folytatásának tekinthetjük. A kiállításcím, ami egyúttal a bemutatott alkotások elnevezése is, elsősorban azt a különleges átéltséget idézi fel a nézőben, amikor az ember valósággal eggyé válik és együtt áramlik a végzett tevékenységgel, esetünkben a festéssel.
Keserü Katalin
A Kálmán Makláry Fine Arts több alkalommal is bemutatta Major Kamill „írásos” és rácsszerkezetes képeit, reliefjeit és szitanyomatait, melyek az archaikus rendszerekbe vitt szenvedélyek-szenvedések révén egyéniek, felkavaróak és ismételhetetlenek. Major Kamill szerigráfiasorozatában a kert művészetmetafora lett. Sorozatának szándékosan latin címe mára titokzatossá vált, és egy saját hátteret hív elő.
Sinkó István
A begyógyíthatatlan sebek injekcióstűnyomai, a kipukkadt, „Szeretlek” feliratú lufik, a szerepekbe kényszerítés attribútumai, a játékok és luftballonfigurák egyszerre vannak jelen Hajgató Terézia új tárlatán. Látszólag éles a váltása korábbi – székek mimikrivilágú környezetben megfestett – alkotásai és a mostani képei között. Ám – ahogy az alkotó is határozottan állítja – valójában ugyanaz ám másképpen. És más fajta képekben.
Jankó Judit
Az idén tízéves Nick Galériának Menyhárt Marcell az első művésze, akinek felvállalta a teljes körű képviseletét. A Macropop címet viselő, pályakezdő és identitáskereső tárlatról beszélgettünk a fiatal szobrásszal, aki a munkáiból is érezékelhető őszinteséggel válaszolt a kérdésekre.