K. Horváth Zsolt
Ha a magyarországi sztálinizmus időszakáról beszélünk, sajnálatos módon szinte mindenkinek Bacsó Péter A tanú című filmje ugrik be. Az 1969-ben készült alkotás valójában nem más, mint a Rákosi-korszak paródiája, groteszk kádárista átirata, mely a népi nevetéskultúra jegyében kacagássá oldja a gyűlölettel átitatott félelmet. Olyasvalami, mint amit Mihail Bahtyin a középkori parodia sacra, a szentségparódia funkciójáról mondott.
Sebes Gellért
A 21. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetően problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetítő.
Bordács Andrea
Molnár Anamária tizenöt éve vezeti a Molnár Ani Galériát a Bródy Sándor utcában. Évek óta viszonylag stabil művészkörrel rendelkezik; fókuszában többnyire az absztrakt művészet és a fotó-film áll, de más médiumok és stílusok is helyet kapnak. Néhány évig (2007–2014), amíg működtették, a MOM Parkban működő nyilvános, nonprofit Park Galéria programját is ő állította össze. Molnár Ani a galéria születésnapjára szép ajándékkal lepte meg a hazai művészeti közeget: egy új galériát nyitott kétszáz méterre a már meglévőtől. A környék amúgy kezd galériás negyeddé válni, a Molnár Ani Galéria mellett működik a TOBE, itt nyílt meg nemrég a nonprofit Doxa, a Horánszky utcában a Resident Art. Az am projects kisebb, ám impozáns tér, amely a fiatal művészek bemutatkozási terepe lesz. A szándékról és a kiállítási programról kérdeztem a galériavezetőt és a kurátort.
Sirbik Attila
Csatlós Asztrid kiállítása Szegedet és határát összekötő, végtelen horizontú földutak tranzit(nyom)vonalaira fókuszál, amelyek párhuzamos megéléseket, menekülési és megküzdési stratégiákat, narrativitást szívnak magukba szüntelenül. Csatlós Asztrid saját élményeit, szorongást kiváltó gondolatait azokon az utakon járva dolgozza fel, amelyeken 2015 óta emberek százai kényszerülnek menekülni éjszakánként az országukat sújtó háborúk és válságok elől.
Új Művészet
Magyar Ádám munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és annak megértésére irányuló törekvés. Munkássága nemzetközileg is elismert, különleges esztétikájával az AI technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. A Berlinben élő neves videó- és fotóművész évek óta most először állít ki Magyarországon, a tárlaton legújabb sorozata látható.
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Horváth Márk
A Late Dysphoria című tárlaton egyszerre találkozhatunk a techno- vagy mechanoszféra materiális sajátosságaival és a digitalitásban feloldódó szubjektum átformálódó techno-pszichéjével.
Cserhalmi Luca
Az, ami Dürert nyugtalanította és a melankólia érzését összegző műalkotás elkészítésére sarkallta, több száz év múlva is érvényesen jelenik meg, átszőve Szabó György egész életművét. Sokszor félreértjük ezt a fogalmat, és egyszerűen a rossz közérzettel azonosítjuk, pedig gazdagabb annál. Azt a homályosan megragadható érzést jelöli valójában, amikor megérzünk vagy még helyesebben megsejtünk valamit, ami túlmutat az anyagi világ igazságain, de a sejtésen túl már nem jutunk…
Lisányi Endre
Bánki Ákos aktuális tárlatát a 2021-as, Flumen I. című kiállítás folytatásának tekinthetjük. A kiállításcím, ami egyúttal a bemutatott alkotások elnevezése is, elsősorban azt a különleges átéltséget idézi fel a nézőben, amikor az ember valósággal eggyé válik és együtt áramlik a végzett tevékenységgel, esetünkben a festéssel.
Keserü Katalin
A Kálmán Makláry Fine Arts több alkalommal is bemutatta Major Kamill „írásos” és rácsszerkezetes képeit, reliefjeit és szitanyomatait, melyek az archaikus rendszerekbe vitt szenvedélyek-szenvedések révén egyéniek, felkavaróak és ismételhetetlenek. Major Kamill szerigráfiasorozatában a kert művészetmetafora lett. Sorozatának szándékosan latin címe mára titokzatossá vált, és egy saját hátteret hív elő.
Sinkó István
A begyógyíthatatlan sebek injekcióstűnyomai, a kipukkadt, „Szeretlek” feliratú lufik, a szerepekbe kényszerítés attribútumai, a játékok és luftballonfigurák egyszerre vannak jelen Hajgató Terézia új tárlatán. Látszólag éles a váltása korábbi – székek mimikrivilágú környezetben megfestett – alkotásai és a mostani képei között. Ám – ahogy az alkotó is határozottan állítja – valójában ugyanaz ám másképpen. És más fajta képekben.
Jankó Judit
Az idén tízéves Nick Galériának Menyhárt Marcell az első művésze, akinek felvállalta a teljes körű képviseletét. A Macropop címet viselő, pályakezdő és identitáskereső tárlatról beszélgettünk a fiatal szobrásszal, aki a munkáiból is érezékelhető őszinteséggel válaszolt a kérdésekre.
Orcsik Roland
Szürkére kopott játszótéri csúszda áll – hol is? A háttér két alaptónusra van bontva, feketére és szürkére. Sokáig fel sem tűnik az ellenpontot képező függőleges, világoskék csík. Mintha nem is csík lenne, hanem égő seb. Épp ennek a vonásnak köszönhetően válik érzékelhetőbbé a csúszda fotószerűsége.
Kovács Alex
A veszprémi Művészetek Háza, az Európa Kulturális Fővárosa program miatt a városra irányuló figyelmet kihasználva több, jelenleg látogatható kiállítását a női képzőművészet bemutatásának szenteli. Ezek közül a Művészetek Háza és az MNB Arts and Culture – a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményének kezelő szervezete – első közös, Folyékony időszeletek címet viselő kiállítása egy igazán különleges rendezés, amelynek kurátora az MNB kortárs gyűjteményét gondozó divízió vezetője, Hamvai Kinga.
Képiró Ágnes
Keserü Ilona 88. születésnapja alkalmából, 2021-ben merült fel egy hosszú beszélgetés lehetősége, melynek rögzítésére végül 2022 nyarán került sor. A rendelkezésre álló terjedelem nem elég a rendkívül sokrétű pálya méltó megrajzolásához, így a beszélgetés íve munkásságának egy-egy szegmensére fókuszálva, a gondolatiság, a művészi attitűd alapján konstruálódott.
Wechter Ákos
A káosz felidézése önmagában is foglyul ejt: a formák gomolygása, a színek extázisa a spontán kifejezés eufóriája sajátos mámoreffektust képes teremteni. De ugyanide vezet a rendezettség túlfokozása, a geometrikus modellezés is. Feltéve, ha a befogadó előtt e rend miértje rejtve marad. Az ún. fenséges hatásmechanizmusa érvényesül: azaz ami közvetlenül értelmezhetetlen, az a ráción túli megértésélménybe csap át.