Miért épp Benin?
Restitúciós kérdések a múzeumi gyűjteményekkel kapcsolatban
Bordács Andrea
Az egyik hagyomány szerint eredetileg egy asszonyokból álló elefántvadász-alakulat volt, amely elnyerte a dahomey király tetszését, míg a másik elmélet szerint azért töltötték fel az uralkodói testőrséget nőkkel, mert a törvények szerint napszálltát követően férfiak nem léphettek be a királyi palotába.
Mikrokiadók és művészkönyvek a reflektorfényben
Tandori, fanzine és a fotókönyv
Bényi Lilla
Figyelemre méltó az a tendencia, amit az utóbbi évek mutatnak: egyre több hazai független mik-rokiadó létesül, és az általuk kiadott művészkönyvek is egyre nagyobb fókuszt vívnak ki maguk-nak mind a díjak és kiállítások, mind a vásárok és bolti megjelenések terén.
Derűs materializmus
Borbély Zita és Metzing Eszter Túlömlünk. Elrendezzük. Szétesik. című kiállításáról
Tillmann Ármin
Ami töredékes, ahhoz mindig hozzá lehet tenni, annak mozaikdarabkáit össze lehet illeszteni egy narratív nagytotállá, de épp ezáltal elejét veszi annak, hogy önmagától totalizálódjon. Amit még nem evett meg a cinizmus vagy a kapitalista realizmus valóságelvének rákfenéje, az ma naivnak minősül.
Artézi – Konferencia és kiállítás Komáromi Erzsébet Katalin tiszteletére
Átkelő Galéria 2025. március 22. – május 6.
Plesznivy Edit
Művészetterápiás munkásságát az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kezdte, felnőttek, gyerekek és serdülők körében, amikor még nem létezett oktatott művészetterápia Magyarországon. A 2004-ben az OPNI portaépületében megnyílt Tárt Kapu Galéria egyik alapítója, s ezt a szellemiséget viszi tovább az Átkelő Galériában is, mely hazánk kortárs art brut és outsider art kiállítótere.
Banalitásformulák
Géczi János Feltakarás című kiállításáról
Tillmann Ármin
E vészterhes időkben bizonyosságokra van szükségünk ahhoz, hogy átléphessünk a hamis és zsarnoki jelenből az eljövendő hétköznapiba, ami nem túltelített a múlttal, és nem hanyagolja el önmagát egy jobb jövő reményében. A dekollázsok – a feltakarás bizonyítékaiként, az ellencselekvés lehetőségmódjaiként – pontosan ezen igazságfolyamat megtapasztalására invitálnak bennünket.
Alkotni csak szégyentelenül érdemes
Beszélgetés Bajusz Orsolyával
Pap Péter és Bartók Hedvig
Bajusz Orsolya Patkánykirály című könyvének műfaja teóriafikció: a főhős fiktív, az alaphelyzet (formális és informális függések konkrét testetöltése) szintén fiktív, de a leírt események megtörténtek, a mondatok elhangzottak, vagy leírta őket valaki. Az elméleti háttér valódi, mindenhol pontos forrásmegjelöléssel dolgozott a szerző.
Álom és vas
Beszélgetés Szabó Lobot Balázzsal
Igor Split
Szabó Lobot Balázs Ferrum Molle / Puha vas című kiállítása a művésztől megszokott absztrakt formák és terek világába kalauzolja a befogadót. A képeken a játszótér jelentésmezejébe tartozó fogalmak elevenednek meg egyfajta ösztönös, gyermeki látásmód révén. A tiszta színek kitöltötte formák, objektumok a változatlan állandóság érzetét kelthetik a nézőben.
A mesterséges intelligencia (MI) mint az ipari giccs előállításának leghatékonyabb eszköze
Weiler Péter írása
Weiler Péter
A mesterséges intelligenciával az ipari képalkotás egy roppant hatékony eszközhöz jutott. Az időben és pénzben mérhető hatékonyság javulás új piaci normát eredményez, amihez minden szereplőnek (grafikus, art director, megrendelő) alkalmazkodnia kell.
A 90-es években mindenki táncolt
Technocool
Fülöp Tímea
Különös vállalás egyszerre posztmodernnek és derűsnek lenni, főleg úgy, hogy még a neoavantgárd előzmény is ott lóg a levegőben a punklázadással együtt.
Ki nyer ma, avagy miért értelmezzük a kudarcot veszteség helyett hiányként?
Szabó Stegbauer Levente kiállításáról
Tillmann Ármin
Arra a kérdésre, hogy ki nyer ma?, kit tekintünk sikeres művésznek, vagy hogy egyáltalán mi a siker, több válasz is adható. A kézenfekvő, de felületes válaszok között ott lehetnek a számszerűsíthető műtárgy-eladások, a díjak és intézményes elismerések, a sorjázó rezidencia programok, a szűnni nem akaró felkérések, a megvalósított egyéni és csoportos kiállítások, vagyis az önéletrajzunkat gyarapító szimbolikus tételek és pozíciók, no meg a feldicsérő pozitív kritikák
mint a minőségellenőrzés megnyugtató visszajelzései.
Határeset
Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján
Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.
Ősképek és a posztdigitalitás
Kuzma Eszter Júlia
Lehetséges a teljesítményorientáltság kívánalma mellett visszanyúlni az ősi bölcsességhez? Képes a művészet közvetíteni ezt a megfoghatatlan lelkiséget, ha a kiégés társadalmában maga a művészet és az is, amit közvetíteni tud, kiégett?