Kozák Csaba
Vásárhelyi Gilgames-sorozata az agyagtáblákra vésett verbális mű vizuális parafrázisa, sajátos értelmezése. Művein feltűnik Etana, aki egy ősi király volt Kish városában, ám gyermeke nem lehetett. Egy napon megmentett egy éhező sast, aki hálából felvitte a mennybe, hogy ott ráleljen az élet füvére. Így születhetett meg fia, Balih. A művész grafikai lapjain ott van Istár, aki alámerült az alvilágba, ám arra is képes volt, hogy visszatérjen onnan.
Boros Lili
A helyspecifikus installáció a Sesztina Galéria – egykor vaskereskedésként szolgáló – nyitott fedélszékes, sátortetős terében megkettőzött formaként jelenik meg: az egyik valós, a másik már földi lététől elszakadó, levitáló váz. S ezek után következik mindaz, ami – az alkotó személyes életeseményeiből és -tapasztalataiból táplálkozva – az építéshez, hajlékhoz, otthonhoz és egyáltalán a homo faber létezéséhez kapcsolódik. Építőanyagok, a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyi részletek: ólajtó és retesz, fugázott téglaszeletek, kötélköldökzsinór.
Révész Emese
A beomlott Margit-híd torzója mögött feltárult romos Budapest képével a hazai közönség először az 1996-ban megrendezett 18. Miskolci Országos Grafikai Biennálén szembesülhetett. A Piranesi modorában készült rézkarc bravúrosan megformált részletein bámuló publikum joggal gondolhatta, hogy az ifjú alkotó eltévedt vagy két évszázadot. 1996 magyar művészetébe, azaz abba a saját időbe, amelyben a biennálé nagydíját Lévay Jenő elektrográfiái nyerték, nehezen volt beilleszthető Takáts Márton rézkarcolt vedútája. A historizálás számára egyszersmind stílusimitációt is jelentett, vagyis tudatos követését a megidézett kor képi eszköztárának.
Kozák Csaba
A Térformálás kiállítás triásza nemcsak alkotásaik okán és jogán álltak össze a jelen tárlatra, hanem azért is, mert mindhármuk mestere a tavaly elhunyt Fajó János, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, szobrász volt. Fajót Kassák Lajos egyetlen tanítványaként jegyzi a szakma, míg Fajó több tanítvánnyal – így az itt kiállító Boros Tamással, Dorka Noémivel és Marafkó Bencével is – büszkélkedhetett.
Sipos Tünde
Szentendre mindig tartogat felfedeznivaló művészeti eseményeket. Ezúttal a MANK Galéria kiállítását érdemes felkeresni, ahol egy sejtelmes és misztikus festői világot fedezhetünk fel Csáki Róbert képein keresztül. Aki szeretné megtapasztalni, hogy hogyan képes egy festmény személyes üzenetet hordozni, mindenképp nézze meg ezt a tárlatot!
Pataki Gábor
Dréher tehát tovább dolgozik egyre eszköztelenebbül, mind szikárabban, aszkétikusabban, de koncentráltabban, rábízva magát az anyag önértékeire. E csendes, póztalan tevékenység nyomán fedezheti fel a néző a művek ugyancsak csendes, póztalan értékeit, kis szenzációit.
Schneller János
Az „érzéki képződmény” (Heinrich Gomperz fogalma), ami minden esetben emberi alkotás eredményeként jön létre mint műalkotás, Seres esetében soha nem depiktív, azaz lefestő, ábrázoló, hanem „piktív”, azaz csak festésként (plasztikai értelemben) hat. „Míg a leképező művészetben minden művészi tevékenység meglévő tárgyakat vesz alapul, és ezeknek legalább egy tulajdonságát absztrahálja, a nem ábrázoló művészet alapjaiban új tárgyat hoz létre”, és vezeti be az érzéki világba. Olyat mutat meg, ami korábban nem létezett.
Abafáy-Deák Csillag–Kölüs Lajos
A bontott tárgyak – legyen az fékdob, lendkerék, dinamó, felnyitott számítógépház, tartályok vagy golyóscsapágy – diszharmonikus létezésébe, megjelenésébe, rejtekhelyébe feledkeznek, az emberi természet részei, elpusztíthatatlanoknak tűnnek. Illegetik magukat, páváskodnak, uralkodnak. A világ megbomlott rendjére utalnak, csendjük félelmetes, ember alkotta csend.
Sirbik Attila
A groteszk és a harmonikus, a valódi és a szimbolikus, valamint a naturalisztikusan megfestett és a sematikus formák kontrasztja jellemzi Orr Máté műveit. A sötét, homogén háttérben megfestett jelenetek egyaránt idézik a holland festészet aranykorát, Hieronymus Bosch hibrid alakjait és a 20. századi francia szürrealizmust. Az Éden darabokban című kiállítás a művész legújabb alkotásait mutatja be.
Garami Gréta
Ámmer Gergő munkái magas szilárdságú kőzetfajtákból, andezitből és szerpentinből készülnek. Kőfaragványait hagyományos szobrászati eszközökkel, mintázáson és faragáson alapuló, lassú és kötött metódussal, komoly szakmai hozzáértéssel és alázattal alkotja meg. Ezzel szemben állnak gipszmunkái, amelyek gyors, élő modellről levett, kísérletező öntvények. A két eltérő kvalitást igénylő folyamatban hol a szakmatechnikai tudás, hol a művészi idea minősége kap prioritást.
Tayler Patrick
Puskás Marcell pop-up kiállítása a telefonnal összenőtt egyén frusztrációit mutatta be az emberi kapcsolatokra épülő, ám digitálisan kiterjesztett szociális háló csapdájában, ahol a „sztori” tűnik az egyetlen biztos és értelmezhető vonatkozási pontnak. Egyik kiállított sorozatában Puskás a kép nélkül maradt keresőcímkékhez kapcsolódó vizuális memóriánkat teszi próbára a tipográfia lehetőségeinek kiaknázásával.
Horváth Ágnes
Amikor a szavak mentén elindulunk, belebotlunk egy-egy tárgyba, s onnan felállva vagy továbbmegyünk, vagy ez a botlás ihletőnek bizonyul. Proust meséli, hogy mikor megbotlunk, nemcsak magunk rázkódunk meg, de a tárgy, amiben megbotlottunk, maga is feléled. Valami ilyesmit keres Jevgenij Fiks.
Horváth Ágnes
Fekete Bélának, akivel a hatvanas-hetvenes évek mégiscsak pezsgő kulturális éveiben egy-egy kiállításmegnyitó alkalmával találkoztam, (…) nem szóltam erről az én feneketlen nagy tiszteletemről. Nem volt téma. Úgyis tudtuk. Meg éltek a szüleink, az ő dolguk, gondoltuk. Azután meg már nem tehettük. Ez az írás szolgáljon Fekete Béla hommage-ául.
Sinkó István
Vannak elveszett, vannak felbukkanó és vannak töredékeiben is konzekvens életművek. Az utóbbi jelzők Litkey György művészetére is jellemzőek. Sőt, szinte mindhárom állítást vonatkoztathatjuk a Litkey oeuvre-re. A 68 éves korában, 1975-ben elhunyt festő, művésztanár munkássága, ha feledésben nem is, de eltűnőben volt, míg a család és az általuk működtetett alapítvány újra felszínre nem emelte a munkássága darabjait.
Cséka György
A rajzkészség gyakorlása közvetett napló, a mindennapi életnek és személyiségnek inkább elrejtése, mint megmutatása. Végtelenül finom és változatos jelhalmaz ez a 3647 négyzet, amelynek dekódolása, lefordítása, ahogy befejezése is, lehetetlen. Bár az alkotó intenciója nem erre irányul, ez egy antropológiát is körvonalaz, amely szerint az emberi lényeg, belső nem közölhető, nem adható át még részleges teljességgel sem.
Láng Eszter
HAász Ágnes művészkönyvei többnyire a book art és a talált tárgy között helyezkednek el. A művész vizslató szeme a környezetében fellelhető dolgokban felismeri a művésztárggyá formálás lehetőségét akár autóalkatrészről, akár kavicsról, kiselejtezett darálóról, ládikáról, ócska szemüvegről, mérlegről vagy levestésztáról van szó. A művész a tárgyakat megszokott környezetükből kiemelve, egyfajta filozófiai koncepció mentén újértelmezve szervezi rendszerbe, így az írás és elemei, a betűk révén a legkülönfélébb objektek léphetnek kapcsolatba egymással.