Ebéd, eperfa, üres fürdőmedence
50 éves a Csongrádi Alkotóház és Művésztelep
Képiró Ágnes
A művésztelepen a szobrász műteremmel szembeni eperfa a legtöbbet megörökített motívum, mely egyszerre letéteményese a kintnek és bentnek, és tanúja beavatási történeteknek.
Néma tanúk
Wellisch Tehel Judit és Kósa Gergő kiállítása
Nagy T. Katalin
Kettejük kiállítása, egy festői párbeszéd, az átélt és az elmesélt múlt találkozása és egymásra vetülése, mint két vasúti sín, mely eddig párhuzamosan futott, de most a végtelenben találkozott.
Színtöréssel festett vásznak
Kaszás Konrád kiállítása
Fazakas Réka
Az ókori görög filozófia szerint a tudás két különböző formája, a már említett techné és az episztémé, vagyis a „tudni, hogyan” gyakorlata, és a „tudni, miért” elmélete. Az empirikus tapasztalás és az elméleti megfontolások együttese nyújtja tehát a teljességet mind a művészetben, mind a filozófiában, illetve a különböző tudományok területén. Kaszás Konrád alkotói pályáján jól érvényesül e kettősség: számára különösen fontossá válik a techné, a munkái kivitelezése során használt manuális gesztusok különböző fázisainak egymásutánja, amelyek mögött komoly episztemológiai megfontolások húzódnak.
Univerzumok vonzásában
Bánföldi Zoltán kiállítása
Hudra Klára
Bánföldi Csillagok között című festménysorozata a virtuális világ mellé (tán azzal szembe) helyezett emberi emlékezet által teremtett világmindenség igenléséről, annak kézzel fogható, látni való jelentőségéről vall. Lehet különös, hátborzongató vágyálmokkal, szenvedésekkel teli, az emlékezet és a képzelet a sajátunk. („Milyen művészeti stratégiákkal lehet kicselezni a múló időt?”)
Reclaiming Buda Castle
Thirty-Five Years of an Artist – Gallerist – Collector Triangle
Gábor Ébli ╱ Translation by Kecze Zsófia
“A Part of …” – Selected Works from the Szalóky Collection, Várfok Gallery, 29 November 2025 – 24 January 2026
Sinners
An Interview with Karol Radziszewski and Gyula Muskovics
Márk Rékai
In this interview by Márk Rékai, Karol Radziszewski and Gyula Muskovics reflect on the exhibition titled Sinners, their research process and the upcoming Budapest issue of DIK Fagazine, which is closely connected to the exhibition and will launch on November 28 at the Trafó House of Contemporary Arts.
Nézőpontkeresés egy parabolához
Tulisz Hajnalka kiállítása
Simon Bettina
Sok pillanat van egy napban, mindenre lehet gondolni
Stóc
Harmati Hedvig kiállítása
Kopócsy Anna
A textilre valahogy nőies művészetként gondolunk ma is, bár valószínűleg ebben a 19. századi felfogás, amely az imént említett feminitás tereibe vonta e művészetet, és az alkalmazott művészetek sorába űzte, sokat tehet. A textil emancipációja jellegzetes 20. századi folyamat.
Form\less
Tóth Anna Eszter kiállítása
Balázs Kata
Az euklidészi geometria síkról alkotott felfogása tükröződik a vászon egymásra merőleges szálakból létrejött felületén – ezért sem véletlen, hogy a korai reneszánsz perspektívaelmélete mennyire nem volt képes eltávolodni a textilanyag-metaforáktól –, de Tóth Anna Eszter számára ez evidencia, ahogy evidencia ennek a rácsrendszernek a modernizmusban betöltött szerepe is.
Liberté × Amour
An Interview With Aurola Győrfy and Márk Rékai
Oli Horváth
We didn’t create an auditorium in a traditional sense, and this allowed the space to turn into an open, fluid ritual, where anyone could enter or leave at any time. This approach allows participation to be based on active consensus – not coercion, but choice. The viewer’s freedom to decide from which position to watch or “do” cannot be controlled by the curator or the performer.
Liberté × Amour
Interjú Győrfy Aurolával és Rékai Márkkal
Horváth Oli
Ez nem volt egy klasszikus safe space. A szó hagyományos értelmében biztonságot akartunk, de nem kizárólagosságot. Az volt a cél, hogy olyan emberek jöjjenek (elméletben), akik értik ezt a kontextust, de végig nyitott maradt bárki számára, annak az igénye nélkül, hogy mi fogyaszthatóvá tegyük az élményt. De volt ebben veszélyfaktor.
Világító, jeleket hordozó
Szemafor fesztivál és kiállítás
Tatai Erzsébet
Egyikük képzeleti világot jelenít meg képekben, szobrokban, másikuk a szokásos reprezentációs stratégiákat felborítva konstruál teret az elmélkedésre, Szabó és Szíj pedig mint koraújkori természettudósok vizsgálódnak, erednek a megfoghatatlan nyomába.