Téka
Betekintés HAász Ágnes művészkönyveibe
Láng Eszter
HAász Ágnes művészkönyvei többnyire a book art és a talált tárgy között helyezkednek el. A művész vizslató szeme a környezetében fellelhető dolgokban felismeri a művésztárggyá formálás lehetőségét akár autóalkatrészről, akár kavicsról, kiselejtezett darálóról, ládikáról, ócska szemüvegről, mérlegről vagy levestésztáról van szó. A művész a tárgyakat megszokott környezetükből kiemelve, egyfajta filozófiai koncepció mentén újértelmezve szervezi rendszerbe, így az írás és elemei, a betűk révén a legkülönfélébb objektek léphetnek kapcsolatba egymással.
London calling
Kortárs magyar aukció egy londoni klubban
Jankó Judit
Szerintem most van itt a jó pillanat: már egy sor dolog megtörtént, aminek meg kellett történnie, mint például a Bookmarks-kiállítások, a magyar gyűjtők akviziciós bizottságokban való részvétele, múzeumi tárlatok, szóval már betettük a lábunkat a küszöbön túlra. Maurer Dóra kiállítása a Tate-ben kiemelkedően fontos esemény, és néhány napja a White Cube is bejelentette, hogy képviselni fogja. A munka, amit oly sokan beletettek a kortárs magyar képzőművészet megismertetésébe, most kezd beérni.
Körülöttünk az űr
Space II – Deim Balázs kiállítása
Somosi Rita
Deim Balázs nemcsak művészi reflexiót fogalmaz meg a Holdra szállás tudományos és kultúrtörténeti szempontból jelentős jelenségére, hanem az űrbéli látvány hétköznapiságát kiemelve rávilágít arra, hogy mindez a látvány bármikor leképezhető: a körülöttünk lévő tárgyakban, a részletekben az egész univerzumot megtaláljuk.
Egy forma újraéledése
Új Dunántúli Tárlat
Péntek Imre
Balatonalmádi régóta küzd megfelelő kiállítási helyszínért. A teljesítmények megvoltak: megadták az alapot a több évtizedes Balaton Tárlatok, később az Európa Szoborpark vagy az AluljáróArt és a nemzetközi művésztelepek. A jezsuita kolostor gazdasági épülete sokáig megfelelő hasznosításra várt, és végre elérkezett az idő: a Magtár gyönyörűen felújítva valódi rendezvényközponttá vált, amely nagyszabású képzőművészeti kiállításoknak is helyet adhat.
Kötetlenségtől függetlenül
Lácacsékei Művésztelep 2019
Zudor Boglárka
A működtetők és a szervezők egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a művészteleppel és a művészet erejével megpróbálják megmenteni Lácacsékét az elnéptelenedéstől. A gyűjtemény mozgatásával egyre több helyen ismerhetik meg a falu nevét. A művésztelep vezetője különös figyelmet fordít a változatosságra.
Tejút
Széchy Beáta kiállítása
Gellér Katalin
Széchy Beáta vásznán a zsinórból formált spirál, első látásra, játékos díszítő motívum. Szabályosan húzott, geometrikus forma, körülötte szétszórva konfettire emlékeztető gumitömítések és csillámok (széttört karácsonyfadíszek, színes gömbök maradványai) láthatóak. A spirál biztos vonalvezetésének és a karácsonyfadíszek töredékességének ellentétéből, az össze nem illő formák és a különböző anyagok egymásmellettiségéből kiindulva, a díszítés és a képtárgy szétválasztásával érkezünk el a mű értelmezéséhez: világunkban a teljesség, a tökéletesség elérhetetlenségéhez.
A produktum maga a folyamat
Interjú Kolozsvári Csengével a montreali SenseLab budapesti workshopja kapcsán
Workship
„A cél végül is az, hogy a látásmódunk megváltozásával a hozzáállásunk, a cselekvéseink is megváltozzanak, és ezek újfajta megoldásokhoz vezessenek szociopolitikai szinten is. Ha nem változtatunk az értékrendünkön – például a szinte mindent átható emberközpontú gondolkodásunkon, amely gátolja azt, hogy önmagunkat egy széleskörű ökológia részeként tudjuk értelmezni –, és ha nem tudjuk ezt a tettek szintjére is lefordítani, akkor nem várhatjuk el, hogy újfajta eredményeket kapjunk, és meg tudjuk változtatni, mondjuk, a klímakatasztrófa lefolyását.”
Az összeomlás esztétikája
Beszélgetés Győrffy Lászlóval Nekrospektív című kiállítása kapcsán
Sirbik Attila
Nem vagyok biztos benne, hogy a filozófiai háttértudás mellett nem jelent-e hasonló előnyt esetleg a popkulturális és/vagy horrorhagyományok ismerete, de nem feltétlenül bölcsészeknek készítem a műveimet. Ahogy mondtam is, munkáimban egy olyan referenciaháló bomlik ki, aminek számtalan rétege van – ha valaki képes elveszni a rétegek között, már önmagában élmény. A Nekrospektív megnyitójának másnapján – annak ellenére, hogy a kiállításom korhatáros besorolást kapott – egy csapat kisiskolás látogatta meg a galériát, akik folyamatosan nevettek a látottakon. Ez a legjobb, ami egy kiállítótérben megtörténhet, mert a white cube egy olyan eufemizált halottasház vagy high-tech mauzóleum, ami igyekszik a modernizmus hulláját a lehető legsterilebben tartósítani, miközben tudja, hogy nincs benne semmi szent.
A rongálás esztétikája
Interjú Pólya Zsomborral
Sirbik Attila
„Az egyik első műtárgyamat, egy 1,5×1,5 méteres mozaikomat (a 2×2-es Rubik kocka összes változata) például dobogónak használták. Ha akkor kétségbe esek, és nem csinálok vele semmit, akkor tényleg megsemmisült volna. Újracsináltam a művet, kiállítottam a sérültet és az újat, és egy kiállításon rákérdeztem, hogy „mi műtárgy?”, az ami a padlón van, dobogóként vagy az, ami a falon van, vagy mindkettő. A rongálás végigkíséri alkotói pályafutásomat…”
Esszencia
Kopek Rita festményei
Kozák Csaba
A szándékos fogalmazásmódból adódóan nem a személy karaktere, nem az egyéniség a fontos, hanem annak a reprezentációja, hogy a társas magányra kényszerített világban kiürülőben van az egykori értékrend, az emberi kommunikációt átvette a gépi mobilozás csodája/csapdája. Nos, Kopek ebben a kiüresedő utcai díszletben is azt láttatja, ahogy a leglényegtelenebb, leghétköznapibb tárgyak, a kockakövek, a szemetesládák, a lefolyónyílások, a rozzant kerékpárok is megszépülnek, felértékelődnek. A hangsúly a pocsolyák vízében tükröződő látványban van.
A portré „elszemélytelenítési” kísérlete
Palkó Tibor: Prerepro
Muladi Brigitta
A nem emberkéz festette ikon, az arc rátekint az emberre – szemmel tartja, de nem kerül vele interakcióba. A világi portré azonban dialógusba kerül velünk, megszűnik az ikon vagy a maszk jellege. Palkó Tibor azzal, hogy egymásra montírozta – lemásolta – az arcokat, és azt a frontális nézetet és szűk kompozíciót használta, amit a klasszikus ikon vagy maszk, spirituális jelentéssel ruházta fel őket, a monoton ismétlés révén pedig vallási gyakorlatokat – imádkozást, mantrázást, az imamalom pergetését – idézte meg.
Szubjektív beszámoló
... a 12. Ördögkatlanról
Tayler Patrick
Az Ördögkatlan alapkoncepciója összetett. Egyszerre szól a környezetről és a környezetben revitalizálódó kultúráról, ami a jó levegőn leveti rossz közérzetét, és szabadabban izeg-mozog. Az irodalom, a tánc, a képzőművészet, a színház és a divat határterületei egyszerre jelennek meg a porondon, de nem állnak össze Gesamtkunstwerkké, helyette eltérő alternatívákat kínálnak az idelátogatóknak.