ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Miért épp Benin?
Restitúciós kérdések a múzeumi gyűjteményekkel kapcsolatban

Bordács Andrea
Az egyik hagyomány szerint eredetileg egy asszonyokból álló elefántvadász-alakulat volt, amely elnyerte a dahomey király tetszését, míg a másik elmélet szerint azért töltötték fel az uralkodói testőrséget nőkkel, mert a törvények szerint napszálltát követően férfiak nem léphettek be a királyi palotába.

Artézi – Konferencia és kiállítás Komáromi Erzsébet Katalin tiszteletére
Átkelő Galéria 2025. március 22. – május 6.

Plesznivy Edit
Művészetterápiás munkásságát az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kezdte, felnőttek, gyerekek és serdülők körében, amikor még nem létezett oktatott művészetterápia Magyarországon. A 2004-ben az OPNI portaépületében megnyílt Tárt Kapu Galéria egyik alapítója, s ezt a szellemiséget viszi tovább az Átkelő Galériában is, mely hazánk kortárs art brut és outsider art kiállítótere.

Banalitásformulák
Géczi János Feltakarás című kiállításáról

Tillmann Ármin
E vészterhes időkben bizonyosságokra van szükségünk ahhoz, hogy átléphessünk a hamis és zsarnoki jelenből az eljövendő hétköznapiba, ami nem túltelített a múlttal, és nem hanyagolja el önmagát egy jobb jövő reményében. A dekollázsok – a feltakarás bizonyítékaiként, az ellencselekvés lehetőségmódjaiként – pontosan ezen igazságfolyamat megtapasztalására invitálnak bennünket.

Alkotni csak szégyentelenül érdemes
Beszélgetés Bajusz Orsolyával

Pap Péter és Bartók Hedvig
Bajusz Orsolya Patkánykirály című könyvének műfaja teóriafikció: a főhős fiktív, az alaphelyzet (formális és informális függések konkrét testetöltése) szintén fiktív, de a leírt események megtörténtek, a mondatok elhangzottak, vagy leírta őket valaki. Az elméleti háttér valódi, mindenhol pontos forrásmegjelöléssel dolgozott a szerző.

Álom és vas
Beszélgetés Szabó Lobot Balázzsal

Igor Split
Szabó Lobot Balázs Ferrum Molle / Puha vas című kiállítása a művésztől megszokott absztrakt formák és terek világába kalauzolja a befogadót. A képeken a játszótér jelentésmezejébe tartozó fogalmak elevenednek meg egyfajta ösztönös, gyermeki látásmód révén. A tiszta színek kitöltötte formák, objektumok a változatlan állandóság érzetét kelthetik a nézőben.

A 90-es években mindenki táncolt
Technocool

Fülöp Tímea
Különös vállalás egyszerre posztmodernnek és derűsnek lenni, főleg úgy, hogy még a neoavantgárd előzmény is ott lóg a levegőben a punklázadással együtt.

Határeset
Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján

Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.

Thirtysomethings
Avagy mire gondol a kortárs fiatal alkotó?

Molnár Judit Lilla
Jelenleg a kortárs művészetben tapasztalható rendkívüli diverzitás talán leginkább a hálózatosodás paradigmájával magyarázható. Időszakosan ugyan megerősödik egy-egy hullám, de nem gyűri maga alá a többit; sokféle megközelítés, irányzat és technika találkozásának és keveredésének korát éljük.

Vegetatív mozdulatsorok
A növényi létmód reprezentációi Kecskés Orsolya és Fábián Veronika ékszereiben

Tóth Ditta
A növényi létmód fogalmi és filozófiai újragondolása a kulturális életbe is átszivárgott, amelynek nyomait a kortárs magyar ékszertervezésben is észlelhetjük. Az így létrejött munkák felveszik a vegetációs dinamikák ritmusait, reproduktív lendületét: a növényi természet burjánzó nyughatatlansága, sajátos belső harmóniája, formai ismétlődései és mutációi jellemzi őket. Más szempontból viszont a civilizált világunk képeinek és tárgyainak hemzsegése is a természetben szétterülő növényi jelenlét elevenségét idézi meg, melyek fékezhetetlen gyomokként növik be társadalmunkat.

Radikális újragondolás
Marx egykor és most Berlinben

Hermann Veronika
Nem függetlenül az emlékezetpolitikai, a náci és szocialista múlttal egyszerre számot vetni próbáló diskurzusoktól, a kortárs német múzeumtudomány gyakran feszeget korábban problémásnak tűnő, ellentmondásokkal teli témákat. Éppen ilyen a német történeti muzeológia egyik ikonikus helyszínén, a berlini Deutsches Historisches Museumban Sabine Kritter által kurált Marx und der Kapitalismus (Marx és a kapitalizmus) című kiállítás, amely február 10 és augusztus 21 között látogatható.

Piackomform térérzések
Változó organizmusok a fővárosban és vidéken

Torma Tamás
Válaszoljunk gyorsan, ösztönösen: mi az a kép, ami először beugrik arra a szóra/fogalomra, hogy piac? Nem, ez nem a virtuális piac, hanem az a nagyon is valóságos, színes és főleg szagos hely, aminek az értelmezési tartománya Bereményi Géza Eldorádó című filmjének a piacától a historikus stílusban tervezett vásárcsarnokokon, egy fűszeresen főtt fél disznófejet kínáló, barcelonai gourmand piacon át Káptalantótiig vagy a helyi termelők kirakodóvásáráig terjed. Az én piacflessemben például a Bosnyák téren vagyok, egészen pontosan ott, ahol az épített csarnok véget ér, és átadja helyét a spontán kistermelői felhozatalnak, az iraki edényárusnak és a féldecis, sülthurkás falatozónak.

Léptékvesztés
Avagy az emberi mérték háttérbe szorulása

Kőszeghy Flóra
Az építészetben, csakúgy, mint más mérnöki ágakban, a dokumentáció készítésének fontos alapvetése volt a méretarány használata egy tervben. Az építőiparban a kicsinyítés egyfajta dogmaként vésődött bele a szakmagyakorlók agyába. Egy tervező álmából felkeltve is tudott egy 1:100 vagy 1:10-es rajzot készíteni, akár vonalzó nélkül is, érzékelve a valóság és a terv arányait. A terveket olvasó építőipari szereplők, így a fejlesztők, az ellenőrök és a kivitelezők ugyanígy érezték, hogy arányos-e valami. Ehhez képest ma már a tervek csak a kijelzők felületén jelennek meg, gyakorlatilag elenyésző a méretarány szerinti nyomtatott tervek használata.

Háború rom nélkül
Romesztétikai gondolatbotladozás hűlő épületroncsokon

Bojár Iván András
Rengeteg szétlőtt házat látunk mostanában a média szállította képeken: lakónegyedeket, olykor kormányzati irodaépületeket. Mariupol, Hirkiv, Csernyihiv. Tanuljuk a településneveket. Ám ezek pusztuló, leromlott változata gyökeresen más, mint amikről az eddigi háborúkban sérült városok roncsolt épületeinek képei tudósítottak. Többségük ugyanis panelház. Másfajta struktúrák, másként, sokkal nagyobb elemekben bomlanak szét – akár egy gép, egy szerkezet –, mint a hagyományos téglából vagy kövekből épült házak. Az évezredek óta retinánkba rögzült romlásképek helyett újfajta, szomorú látvány keletkezik. Hiányzik belőlük az ősi múlt maradványörökségének idővel küzdő, hősies romantikája, amit a festészet évszázadokon át csiszolt, finomított.