ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

„Virulencia a zsenialitás fitneszén”
A dilettáns és a szimbolikus tőke

Nemes Z. Márió
Mert mi van, ha nem választunk, illetve nem engedjük, hogy kiválasszanak? Nem is az a probléma, ha rossz daimónra hallgatok, hiszen akkor legfeljebb rossz művész leszek vagy éppen semmi. Mi van, ha nem hallgatok egyikre se („igazán”), vagy mindegyikre hallgatok egyszerre? Ez az abomináció igazi botránya. Mert a Goethe által rettegett betegség eredménye rosszabb, mint a halál, mert ez az élőhalottak élete, olyan természetellenes kiméraállapot, mely művészet és élet tiszta, szerves és egységes szabályrendszerének felforgatását testesíti meg.

Grayzone
Helyszínelői jegyzőkönyv

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Napjaink művészettel kapcsolatos látásmódja a különféle hatásoknak köszönhetően módosul, formálódik. Ha nem is látjuk tisztán ezt a folyamatot és annak kimenetelét, érzékeljük a változás szükségességét. Művészeti intézményeink elszigetelt és korlátok közé szorított terei olykor már fojtogatóan szűknek bizonyulnak. A kiállítás gyakorlata pedig, mint az alkotás és a közönség közötti kapcsolat hagyományos formája, maga is kérdésessé vált. Egyeduralma a művészetközvetítésben minden tekintetben kétségbe vonható. Varga Ádám Grayzone című kiállítása ennek a bizonytalan helyzetnek az egyik lenyomata.

Ragályos amatőrizmus
A technológiai ökológia feltűnése Basquiat Bird on Money c. képe és a The New Abnormal c. lemez kapcsán

Horváth Márk
Milyen kapcsolat van a kanonizáció és az amatőrizmus vagy az új amatőrizmus között? Lehetséges-e egy olyan kanonizációs gyakorlat, amely során mégis a kommercializálás dekonstruálását hajtja végre egy új expresszionista, a street art és hip-hop művészet sajátosságait felmutató mű? Ebben az esetben az amatőrizmust nem csupán egyfajta művészeti alaphelyzetként kell értelmeznünk, hanem olyan ragályként, amely a médiumok közötti transzgresszív átlépést teszi lehetővé, miközben a valóság működéséről is felfed bizonyos jellegzetességeket.

A szemét mint metafora
Trash art, amatőrizmus és popkultúra

Hermann Veronika
Szemét és művészet európai kontextusa kevésbé a mainstream fogyasztás ellenkódjaiban, sokkal inkább a 20. század eleji avantgárd művészeti hagyományokban gyökerezik. Nem lehetetlen amellett érvelni, hogy Marcel Duchamp mindenki által unalomig ismert piszoárja nemcsak a ready-made, hanem a trash art korai megnyilvánulása volt. Az európai képzőművészet kanonikus szabályai szigorúbbak voltak az amerikainál, a kettő közötti különbség a két kontinens kulturális különbségeiből is adódik. Míg az amerikai avantgárd sok esetben a megállíthatatlannak tetsző fogyasztói kultúra kifigurázása volt, Európában mindez a saját, sok évszázados hagyomány által inkorporált kánon és esztétikai szabályrendszer kicselezése, parafrázisa vagy ironikus felforgatása.

A jó, a rossz és a csúf művészet
Jay Rechsteiner: Bad Paintings

Cséka György
Az Angliában élő, svájci illetőségű, sokféle médiumban alkotó Jay Rechsteiner 2013-ban kezdte festeni Bad Paintig[1] című képsorozatát, amely jelenleg a 169. alkotásnál tart. A pár kivételt eltekintve (amatőrökre is) jellemzően kis méretű, többnyire 20×25 és 22,7×30,5 centiméteres, figuratív munkákból álló sorozat különböző súlyosabbnál súlyosabb bűnök, az emberi erőszak enciklopédiája. Rechsteiner a legtöbb esetben megtörtént eseményeket dolgoz fel a történelmiektől a legfrissebb hírekig. Több képben is foglalkozik náci gyilkosságokkal, mint a zsidók agyonlövése, orvosi kísérletek, elgázosítás; az 1968. március 16-i Mỹ Lai-i mészárlással, amelynek során az amerikai katonák ötszáz civil vietnámit, időseket, nőket, gyerekeket mészároltak le egy faluban.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VI.)
Kép-szöveg-zene

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Találkozzunk mindennek a tetején című számot Maria Svarbova Péterfy Gergely szövegével kiegészített alkotására szerezte Hó Márton.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (V.)
Kép-szöveg-zene

André Kertész/Szilasi László/Lepša Brena zenekar
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Krov (Tető) c. számot André Kertész Szilasi László szövegével kiegészített alkotására szerezte a Lepša Brena zenekar.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (IV.)
Kép-szöveg-zene

Jean-François Lepage/Cserna-Szabó András/Dorota zenekar
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Friguirre-t Jean-François Lepage Cserna-Szabó András szövegével kiegészített alkotására szerezte a Dorota zenekar.

Az emberen túl
Transzhumán motívumok Szűcs Attila festészetében

Széplaky Gerda
A poszthumanizmus a 21. századi bölcselet meghatározó irányzata, amely egyfelől az emberi kultúra végét, sőt egyenesen az ember halálát vizionálja, másfelől az ember-mivolt határaira kérdez rá. Az emberi létezés ilyesfajta tételezése nemcsak a filozófiai gondolkodásban van jelen, hanem a kortárs művészetben is.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (III.)
Kép-szöveg-zene

Julien Boily/Nemes Z. Márió/Vasas Krisztián
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A C/pa_210816-ot Julien Boily Nemes Z. Márió szövegével kiegészített festményére szerezte Vasas Krisztián.

„Kiút a white cube gettóból”
Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

Tayler Patrick
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki. Mai interjúalanyunk Bencze Péter, az Everybody Needs Art [ENA] hibrid szervezetének alapítója és vezető szervezője. „Az Everybody Needs Art elsődleges célja – sok kereskedelmi törekvéssel szemben – a nonprofit siker elérése. A nonprofit helyeken, múzeumokban történő mozgás fontos része annak, hogy a művész kanonizálódjon, és bekerüljön az adott intézmények kurátorainak referenciái közé. Számomra meghatározó kiindulópont az a gondolat, hogy a kortárs képzőművészeti szisztémában nincsenek olyan receptek, amelyek harminc év múlva is működni fognak.”

Pulzáló vér és filozófia
Lichter Péter és Máté Bori: A horror filozófiája — A filmelmélet szimfóniája

Cséka György
Áprilisban a Vimeon debütált Lichter Péter és Máté Bori A horror filozófiája – A filmelmélet szimfóniája (2020) című experimentális filmje, amely egyrészt szerves folytatása Lichter eddigi életművének, hiszen továbbra is found footage filmekkel, azok manipulálásával dolgozik, másrészt egy új, izgalmas, nehezen besorolható, szubverzív hibrid. A film Noël Carroll filozófus alapvető művének, a The Philosophy of Horror, or Paradoxes of the Heart (1990) felhasználásával készült, annak egyfajta vizuális kommentárja.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (II.)
Kép-szöveg-zene

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. Az A Snake in the Sun-t Milica Mrvić  Terék Anna szövegével kiegészített fotójára szerezte Unknown Child.

Mizu, Trafó?
A közepes méretű kortárs képzőművészeti intézmények egyik utolsó hírmondója

Don Tamás
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Szalai Borival, a Trafó Galéria vezetőjével Don Tamás beszélgetett. „A budapesti kortárs képzőművészeti intézményrendszer átalakulásának és a művészeket érintő lehetőségek szűkülésének sajnos látható hatásai vannak. Amennyire lehetőségeink engedik, mi folyamatosan próbáljuk ellenpontozni azokat a hiányokat, amiket a legfontosabbnak érzünk. Ez persze az utóbbi években erősen formálta és jelenleg is formálja a galéria programját és működésmódját.”

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (I.)
Kép-szöveg-zene

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet, 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldtünk 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy törrénettel/verssel/esszével reagáljanak egy-egy képre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben. Majd felkértünk további 14 zenekart, zenei előadót, reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Traces az egymással összefüggő Weronika Gęsicka fotóra és Szőllőssy Balázs szövegére reflektál.

Szövevényes mindmap
Az önmagukra visszaható rétegek fontossága

Sirbik Attila
Ha teljesen kizoomolok, és rátekintek arra a szövevényes mindmapre, amit folyamtosan tágítok és kiegészítek, akkor számomra a legesszenciálisabb mottónak még mindig Paul Gauguin Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét tartom. Ez persze a végső emberi alapkérdes: mi az élet értelme? Ha éppen van egy nyugodt pillanatunk ebben a gazdaságilag és politikailag túlhajszolt légkörben, amiben most élünk, akkor időről-időre feltesszük magunknak ezt a kérdést.