Van, aki a kiégettséget és a világvégi állapotokat hangsúlyozza mint osztatlan közös tulajdonrészt, mások a művészeti alapjövedelem ügyében hívnák már össze a végső, nagy lakógyűlést. A közös nevező keresése láthatóan nem veszít lendületéből. Talán éppen ez a közös bennünk: rendre újabb és újabb válaszokat találunk arra a kérdésre, hogy mi köt össze minket. Levegő, pogácsa, digitális entrópia, perspektívavesztés vagy éppen a cserépnövénnyé válás távlata – az Új Művészet nyáreleji száma egy közös művészeti mező legkülönösebb fejezetei között kalauzol.
Pneuma Cosmic
Videóinterjú Koronczi Endrével
Jankó Judit és Vészi Lili
Az idei velencei biennálén a falánk sirályoktól hangos, tüntetésektől felforrósodott Giardiniben Koronczi Endre képviselte hazánkat. A pavilonban bemutatott Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) nemcsak Koronczi Endre sajátos univerzumába és motívumvilágába enged betekintést, hanem egy különös, érzékeny tapasztalássá is válik: a láthatatlan légmozgások poétikáján keresztül a világ finom rezdüléseit teszi érzékelhetővé.
Vészi Lili és Jankó Judit az Új Művészet stáb tagjaként a helyszínen járva készített friss interjút a művésszel, aki – Cserhalmi Luca kurátorral karöltve – a légáramlásban nem pusztán a fizikai jelenség paramétereit mutatja ki, hanem a kapcsolódás, az emlékezet és a transzcendencia keretmetaforáját is keresi.
61. Nemzetközi képzőművészeti kiállítás – La Biennale di Venezia Magyar Pavilon
Koronczi Endre: Pneuma Cosmic
A 200 éves intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia műemlék épületének a padlózatából kibontott szellőztetőrendszer elemei, a legfonto- sabb sóhaj megtalálását célzó, egy éven át tartó sétáról készült videóinstalláció, a pavilon lélegző fala, valamint a műveket teljessé tevő akusztikus elem: Balogh Máté zeneszerző kompozíciója a transzcendens világ és a természet kölcsönhatásait vizsgálja.
INsideOUT – egy nyitott, átjárható múzeum ideája
Bemutatta éves programtervét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
A nyitott múzeum szellemiségéből kiindulva 2026-ban a Ludwig Múzeum új alapokra helyezi a múzeum gyűjteménye és környezete viszonyát, megnyitja, átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát, tereit az érdeklődők felé.
2018╱1
Tartalom AZOK A 60-AS ÉVEK 4╱Kovács Péter: Miről szól? Keretek között 7╱Schneller János: Keretszerkezetek között. A 60-as évek művészete Magyarországon 10╱P. Szabó Ernő: A remény évei. Beszélgetés Csáji Attilával 14╱Szeifert Judit: Vakráma. Művészeti alternatívák a...
2015╱8
Tartalom ZARÁNDOKLÁS CSONTVÁRYHOZ 4╱Zuh Deodáth: Majdnem minden megvan. Csontváry géniusza – A magányos cédrus 8╱Szabadi Judit: Zseni volt-e Csontváry Kosztka Tivadar? Zsenialitásának művészi személyiségjegyei a Nagy-Tarpatak a Tátrában című festményében PYGMALION...
Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VII.)
Kép-szöveg-zene
Koronczi Endre/Áfra János/Vacsora Zsuzsival
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Kikötő című számot Koronczi Endre Áfra János szövegével kiegészített alkotására szerezte a Vacsora Zsuzsival zenekar.
Elemi reakcióink
4+1 elem a Reflex csoportos kiállításán
Somogyi-Rohonczy Zsófia
A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria kiállításának alkotásai erős, ősi, tudatalattinkba beágyazott érzékelésekre hatnak. A négy őselem önmagában és egymás kombinációjában, minden esetben egy ötödik összetevővel, az idővel kiegészülve jelenik meg a folyamatosan változó alkotásokban. Míg az idő különleges jelentőséggel bír a Reflex terébe lépve: lelassulunk, szemlélődünk, és talán visszatalálunk az alapokhoz, hogy aztán ismét belépjünk a körforgásba.
ZÁKAZ SKÁKAŤ!
Mi sem ülünk tétlenül. Az Új Művészet szerkesztősége is igyekszik válságstratégiák kidolgozásával fejest ugrani a „kép”-telenségbe, áthidalni a helyzetet, hogy bezártak a kiállítóterek.
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).









