Sinners
An Interview with Karol Radziszewski and Gyula Muskovics
Márk Rékai
In this interview by Márk Rékai, Karol Radziszewski and Gyula Muskovics reflect on the exhibition titled Sinners, their research process and the upcoming Budapest issue of DIK Fagazine, which is closely connected to the exhibition and will launch on November 28 at the Trafó House of Contemporary Arts.
Nézőpontkeresés egy parabolához
Tulisz Hajnalka kiállítása
Simon Bettina
Sok pillanat van egy napban, mindenre lehet gondolni
Stóc
Harmati Hedvig kiállítása
Kopócsy Anna
A textilre valahogy nőies művészetként gondolunk ma is, bár valószínűleg ebben a 19. századi felfogás, amely az imént említett feminitás tereibe vonta e művészetet, és az alkalmazott művészetek sorába űzte, sokat tehet. A textil emancipációja jellegzetes 20. századi folyamat.
Form\less
Tóth Anna Eszter kiállítása
Balázs Kata
Az euklidészi geometria síkról alkotott felfogása tükröződik a vászon egymásra merőleges szálakból létrejött felületén – ezért sem véletlen, hogy a korai reneszánsz perspektívaelmélete mennyire nem volt képes eltávolodni a textilanyag-metaforáktól –, de Tóth Anna Eszter számára ez evidencia, ahogy evidencia ennek a rácsrendszernek a modernizmusban betöltött szerepe is.
Liberté × Amour
An Interview With Aurola Győrfy and Márk Rékai
Oli Horváth
We didn’t create an auditorium in a traditional sense, and this allowed the space to turn into an open, fluid ritual, where anyone could enter or leave at any time. This approach allows participation to be based on active consensus – not coercion, but choice. The viewer’s freedom to decide from which position to watch or “do” cannot be controlled by the curator or the performer.
Liberté × Amour
Interjú Győrfy Aurolával és Rékai Márkkal
Horváth Oli
Ez nem volt egy klasszikus safe space. A szó hagyományos értelmében biztonságot akartunk, de nem kizárólagosságot. Az volt a cél, hogy olyan emberek jöjjenek (elméletben), akik értik ezt a kontextust, de végig nyitott maradt bárki számára, annak az igénye nélkül, hogy mi fogyaszthatóvá tegyük az élményt. De volt ebben veszélyfaktor.
Világító, jeleket hordozó
Szemafor fesztivál és kiállítás
Tatai Erzsébet
Egyikük képzeleti világot jelenít meg képekben, szobrokban, másikuk a szokásos reprezentációs stratégiákat felborítva konstruál teret az elmélkedésre, Szabó és Szíj pedig mint koraújkori természettudósok vizsgálódnak, erednek a megfoghatatlan nyomába.
Elfelejtett nyelv
Tölg-Molnár Zoltán kiállítása
Tatai Erzsébet
Maga a szókapcsolat valamiféle misztikus, egyben nosztalgikus vágyakozást implikál egy ismeretlen, de valaha megvolt tudás iránt. S ha vannak szilánkok, nyomravezető jelek, ez még csábítóbb lehet. Márpedig Tölg-Molnár Elfelejtett nyelv című munkáin írásjelek, szófoszlányok tűnnek fel. Ezek néhány kivételtől eltekintve a létige ragozott alakjai, ezúttal németül, nem latinul. Akárhogy is, a létige használata ugyancsak Tölg-Molnár egyszerűsítési igyekezetből fakad, a darabjaikra hullott betűk és szavak pedig az elmúlás folyamatában megállított pillanatok maradványai, jelei, nyomai.
Nightmare Pop
Horror Pista, Pinczés József, Soltis Miklós és Szöllősi Géza
Fülöp Tímea
. Néha gyermeki naivitásból fakadnak, mint Szöllősi Géza Bionicles-sorozata, ahol bogarak páncéljából építette meg magának a megfizethetetlennek tűnő játékok taxidermiás DIY-verzióját, néha konceptuálisak, mint a háborús olajkút-dögkút karikatúra. Néha csak sejtjük, hogy a cirkuszban az orosz medve táncol.
Törékeny monumentumok
Bálványos Levente reliefjeiről
Tillmann Ármin
A javítási láz korunk társadalmi patológiája. Egy olyan internalizált norma, amely még több monitorozásért, kontrollért és korrekcióért kiált. Lényege annak az el nem fogadásában, el nem ismerésében rejlik, akik vagyunk, amit csinálunk vagy amit mások csinálnak.
A képnek van címe
Csoportos kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakos hallgatóinak munkáiból
Ötvös Zoltán
A kérdést a maga egyszerűségében szoktuk feltenni: Mi a kép címe? Ennek az egyszerű kérdésnek tisztázása a célom, illetve azt próbálom bizonyítani, hogy a kérdés merőben értelmes és fontos. Mert a kép azon túl, hogy ábrázol valamit („mi van a képen?”), és ez az ábrázolás nagyon sokféle lehet, és ez nem írható le pusztán az „absztrakt” és „figurális” ellentétpár mentén, és nem írható le csupán a „leíró” és „elbeszélő” felosztásban, és az akadémiai „valósághű”, „nem valósághű” osztályozással sem. E kiállítás éppen azt szemlélteti, hogy ennél jóval tágasabb a mai festészet spektruma.
Pixel-fény Architektúrák
Randevú a társeszközhibriddel
Képes Gábor
A jó komputerművész a generatív megoldásokban is lehetőséget lát. A számítógép továbbra is eszköz, egy felturbózott festőecset a számára, de valójában a mesterséges intelligencia már inkább hibrid társeszköz vagy társszerű eszköz, amellyel érdemes megbarátkozni.