László Melinda
Súlyos teher azonban, ha nem engedjük begyógyulni a sebeket, s azokat újból feltépjük, hibát követünk el. Megértés, empátia és elfogadás nélkül nincs emberség.
Jankó Judit
A Budapest 150 keretében rendezte meg a Deák17 Galéria a Csupa-Kép könyvek című kiállítását, amely a legjobb külföldi és hazai szöveg nélküli képeskönyvek kiállítása. Ez a különleges műfaj csak képekben beszél el egy-egy történetet, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak gyerekeknek szól. Különösen alkalmas kényes témák, traumatikus történetek feldolgozására.
Kulcsár Géza
Csizik Balázs legújabb munkáinak eljárásrendjét a transztradíció fogalmával adhatjuk leginkább vissza, ami tehát (ha szereti az ember az efféle nietzschei-heideggeri koncepcionalizációt) tulajdonképpen „az átadás átadása”. Többről van itt szó, mint a mindenkori örökölt hagyományformák történeti processzusainak és processziójának szemléléséről.
Molnár Judit Lilla
„A személyes kiállás kérdését nyilván nehéz teljesen elkülöníteni, hiszen az emberektől sokszor épp szakmai ismertség okán várnak közéleti állásfoglalást, és be lehet kerülni egy végtelen loopba. Miközben persze elengedhetetlen volna – vagy inkább lett volna – a fontos ügyekért való kiállás művésznek, tanárnak, takarítónak, menedzsernek egyaránt, hiszen a szolidaritás hiánya oda vezetett, hogy ma már a legkisebb tiltakozás is a megélhetés és a méltóság kockáztatását jelenti.” – Gosztola Kitti
Molnár Judit Lilla
„A művészet erejét önmaga szolgálatába szeretném inkább állítani, semmint hagyni, hogy hozzáaljasuljon a közélethez. Itt tehát elértem a saját kompetenciám határáig, ahonnan az egyetlen menekülési útvonalat épp az a fajta művészetcsinálás jelentette, amit hátrahagytam korábban: az intuitív festészet.” – Trapp Dominika
Csanádi-Bognár Szilvia
A fénykép természetét vizsgálni ma nem kisebb vállalkozás, mint azt a médiumot kutatni, amelyik alapvetően határozza meg a mindennapjainkat, életre hívja és dokumentálja a kultúrát. A fotó sokkal erőteljesebben van jelen az életünkben, mint egykor az írás volt.
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Molnár Judit Lilla
Saját magam részéről olykor fontosnak érzem, hogy szót emeljek bizonyos témákban, olykor nem. Még ha van is konkrét társadalmi jövőképem, engem jobban foglalkoztat, hogy a művészeti közeg anomáliáira irányítsam a figyelmet.
Balajthy Boglárka
Az átváltozás mindig ellentétes erők kölcsönhatása, bevégzés és újrakezdés végtelen dinamizmusa, így a metamorfózis egyszerre kínál lehetőséget az ünneplésre és a gyászmunkára.
Fodor Balázs
Fontosnak gondolom, hogy egy olyan intézményben, ami kötelező feladatellátásának alapját a közösségépítésben határozza meg, helyet kaphassanak azok a művészeti törekvések – akár előadó- akár alkotóművészet –, amelyek lehetőséget teremtenek a közvetlen kapcsolatteremtésre, ezzel is elősegítve valamilyen szellemi közösség létrejöttét.
Molnár Judit Lilla
„Tudatában vagyok annak, hogy a szobrászat az időn kívül és az idővel összefonódva jön létre. Ettől varázslatos. Számomra a legtöbb mű örökérvényű.”
Széplaky Gerda
A Januško által létesített hiperszexualizált, agresszív amazon révén ez a fajta nemi felosztás és hierarchia felborul, legalábbis a tettes oldalán: a gyilkos fegyverek a nő kezébe vannak adva. Azt viszont nem tudhatjuk, ki lesz, lesz-e egyáltalán áldozat.
Tóth Eszter
Knyihár Bence a műveit egyfajta megismerési eljárásként fogja fel, mely az emberi észlelés töredékeinek elérhetőségére is rámutat. A festészet gyökereinek keresése közben született alkotásainak materialitása egyszerre szimbóluma és metaforája a fizikai anyagnak és a gondosan ellenőrzött gesztusnak.
Molnár Judit Lilla
„Azt gondolom, és ez persze nagyon klisés, hogy összefogásra van szükség. Egymás segítésére, nem könyöklésre. Nem a saját érdekeket kell szem előtt tartani, hanem a közöset, hogy legyen progresszív kulturális élet Magyarországon. A körülmények ezt egyre jobban megnehezítik, úgyhogy fontos lenne felismernünk, hogy egy csónakban evezünk.”
Molnár Judit Lilla
„Az Instagram hatására a konceptualizmustól egyre inkább a vizualitás, a látvány felé tolódik a hangsúly. Nem nagyon hiszem, hogy lehet pusztán „monitorra” dolgozni, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az újabb generációk számára az Instagram lett maga a koncepció. Ez még önmagában nem jelent feltétlenül bajt. Én a problémát inkább a gyorsulásban látom, hogy egyidejűleg túl sok hatás és információ éri a művészeket.”
Molnár Judit Lilla
„…az az érzésem, hogy a „tudott” információ sokszor elegendő a néző számára ahhoz, hogy a vizualitást már csak a lehető legprimerebb szinten tudja befogadni, mivel tudat alatt elkényelmesít az, hogy „tudom, miről szól ez a cucc”.”