ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

A befogadó akkor jön, amikor kész a mű
Interjú Gosztola Kittivel

Molnár Judit Lilla
„A személyes kiállás kérdését nyilván nehéz teljesen elkülöníteni, hiszen az emberektől sokszor épp szakmai ismertség okán várnak közéleti állásfoglalást, és be lehet kerülni egy végtelen loopba. Miközben persze elengedhetetlen volna – vagy inkább lett volna – a fontos ügyekért való kiállás művésznek, tanárnak, takarítónak, menedzsernek egyaránt, hiszen a szolidaritás hiánya oda vezetett, hogy ma már a legkisebb tiltakozás is a megélhetés és a méltóság kockáztatását jelenti.” – Gosztola Kitti

Az alkotásvágy mindenbe átszivárog
Interjú Trapp Dominikával

Molnár Judit Lilla
„A művészet erejét önmaga szolgálatába szeretném inkább állítani, semmint hagyni, hogy hozzáaljasuljon a közélethez. Itt tehát elértem a saját kompetenciám határáig, ahonnan az egyetlen menekülési útvonalat épp az a fajta művészetcsinálás jelentette, amit hátrahagytam korábban: az intuitív festészet.” – Trapp Dominika

Plasztikus észlelés és nem emberi lágyság
Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation

Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.

Örök pályakezdőnek tartom magam
Interjú Hajdu Leventével

Molnár Judit Lilla
Saját magam részéről olykor fontosnak érzem, hogy szót emeljek bizonyos témákban, olykor nem. Még ha van is konkrét társadalmi jövőképem, engem jobban foglalkoztat, hogy a művészeti közeg anomáliáira irányítsam a figyelmet.

Meg ne tudják, miből lettem
Farkas Aliz kiállítása

Balajthy Boglárka
Az átváltozás mindig ellentétes erők kölcsönhatása, bevégzés és újrakezdés végtelen dinamizmusa, így a metamorfózis egyszerre kínál lehetőséget az ünneplésre és a gyászmunkára.

A létrehozás megtestesülése
Nagy Dániel A percepció görbülete című kiállításáról

Fodor Balázs
Fontosnak gondolom, hogy egy olyan intézményben, ami kötelező feladatellátásának alapját a közösségépítésben határozza meg, helyet kaphassanak azok a művészeti törekvések – akár előadó- akár alkotóművészet –, amelyek lehetőséget teremtenek a közvetlen kapcsolatteremtésre, ezzel is elősegítve valamilyen szellemi közösség létrejöttét.

Hiperszexualizált kiborg
⍙ Januško Klaudia_Her Body, Himself ⍙

Széplaky Gerda
A Januško által létesített hiperszexualizált, agresszív amazon révén ez a fajta nemi felosztás és hierarchia felborul, legalábbis a tettes oldalán: a gyilkos fegyverek a nő kezébe vannak adva. Azt viszont nem tudhatjuk, ki lesz, lesz-e egyáltalán áldozat.

Átfedések
Knyihár Bence kiállítása

Tóth Eszter
Knyihár Bence a műveit egyfajta megismerési eljárásként fogja fel, mely az emberi észlelés töredékeinek elérhetőségére is rámutat. A festészet gyökereinek keresése közben született alkotásainak materialitása egyszerre szimbóluma és metaforája a fizikai anyagnak és a gondosan ellenőrzött gesztusnak.

Egyfajta protézis volt a koncepció
Interjú Mézes Tündével

Molnár Judit Lilla
„Azt gondolom, és ez persze nagyon klisés, hogy összefogásra van szükség. Egymás segítésére, nem könyöklésre. Nem a saját érdekeket kell szem előtt tartani, hanem a közöset, hogy legyen progresszív kulturális élet Magyarországon. A körülmények ezt egyre jobban megnehezítik, úgyhogy fontos lenne felismernünk, hogy egy csónakban evezünk.”

Mint egy nagy fehér cápa
Interjú Felsmann Istvánnal

Molnár Judit Lilla
„Az Instagram hatására a konceptualizmustól egyre inkább a vizualitás, a látvány felé tolódik a hangsúly. Nem nagyon hiszem, hogy lehet pusztán „monitorra” dolgozni, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az újabb generációk számára az Instagram lett maga a koncepció. Ez még önmagában nem jelent feltétlenül bajt. Én a problémát inkább a gyorsulásban látom, hogy egyidejűleg túl sok hatás és információ éri a művészeket.”

Jelenbe ágyazott emlékfoszlányok
Interjú Bagi Attilával

Molnár Judit Lilla
„…az az érzésem, hogy a „tudott” információ sokszor elegendő a néző számára ahhoz, hogy a vizualitást már csak a lehető legprimerebb szinten tudja befogadni, mivel tudat alatt elkényelmesít az, hogy „tudom, miről szól ez a cucc”.”

Falloszlabirintus
Dallos Ádám és Hopp-Halász Károly kiállítása

Novák Lea
A térben a művek mellett csupán egy szöveg tűnik fel rögtön a legelején: a két alkotó közötti 2016-os e-mailváltás egy részlete, amelyben a kiállítás előkészületeit beszélik meg; a párbeszéd Halász halálának bekövetkezte miatt sosem fejeződhetett be. Hopp-Halász szavával élve egy különös peep show-nak lehetünk tanúi, ám itt emberek helyett a művek kerülnek interakcióba egymással.

Szenzuális és intellektuális játék a fénnyel
Fényművészeti múzeum Budapesten

Jankó Judit
A világ egyik legnagyobb fényművészeti múzeuma Budapesten van: ez a LAM (Light Art Museum). Az egykori Hold utcai piac területén nyílt független művészeti kiállítótérben modern és kortárs fénnyel kapcsolatos művészi munkával találkozhatnak a látogatók, köztük Moholy-Nagy László és Victor Vasarely alkotásaival.

Újrahasznosított emlékek
Ferencz S. Apor kiállításáról

Túros Eszter
Ferencz S. Apor az utóbbi két évben új, sorozattá érlelt képi világot alakított ki, egy olyan egyedi beszédmódot, mely újszerűsége ellenére, korábbi alkotásai felől válik leginkább értelmezhetővé. Emlékekből, emlékekkel dolgozik, a személyes és kollektív emlékezet tárgyaival.