Szorongásunk irányvonalai
Interjú Csatlós Asztrid képzőművésszel
Sirbik Attila
Csatlós Asztrid kiállítása Szegedet és határát összekötő, végtelen horizontú földutak tranzit(nyom)vonalaira fókuszál, amelyek párhuzamos megéléseket, menekülési és megküzdési stratégiákat, narrativitást szívnak magukba szüntelenül. Csatlós Asztrid saját élményeit, szorongást kiváltó gondolatait azokon az utakon járva dolgozza fel, amelyeken 2015 óta emberek százai kényszerülnek menekülni éjszakánként az országukat sújtó háborúk és válságok elől.
Alma meg a fája
A SZTE-JGYPK Rajz-művészettörténet Tanszékének alumnikiállítása
Váraljai Anna
Az épületbe való beköltözés évfordulója adta az ötletet egy alumnikiállításhoz, melyre az elmúlt húsz évben náluk végzett s már komolyabb szakmai sikereket elért hallgatókat hívták meg. Annak ellenére, hogy a kiállítás mediálisan és tematikailag is nagyon sokszínű volt (üveg, képregény, kerámia, design, festészet, szobrászat, animáció, koncept art, grafika, fotográfia, multimédia, installáció stb.), az innen elszármazott művészek közös attitűdje a fenntarthatóság-centrikusság és a szociális érzékenység.
Elképzelni a bicikliző Sárkányölő Szent Györgyöt
Beszélgetés Sztefanu Marinával és Fülöp Gergővel
Új Művészet
Sztefanu Marina és Fülöp Gergő művészpáros legújabb, Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket című kiállítása folytatja a korábbi kiállításaikkal kijelölt alkotói irányt, egyszersmind finoman, de következetesen építkezik. Intim hangulatot teremtő environmentjeik egymással is összekapcsolódó, meghitt történetek. Személyes és univerzális, művészeti és hétköznapi dilemmákra keresett spekulatív lehetőségek. Abszurd szituációk lírai megközelítése a nyelvet megelőző kifejezésmóddal.
Régi vs. kortárs
Beszélgetés Vékony Déliával
Új Művészet
Mi mondanivalója lehet Dürernek, Rembrandtnak és 500 évvel később olyan kortárs művészeknek, mint Szűcs Attila vagy Philip-Lorca diCorcia az emberi lét egyik legmélyebb kérdéséről, a teremtésről? – teszi fel a kérdést a Teremtés. A létezés ereje című kiállítást kínáló szöveg a HAB oldalán. A kiállítás régi mesterek és kortárs művészek dialógusában tekint erre a témára. Budapest új művészeti központja nagyszabású tárlattal várja a látogatókat. A kiállítás koncepciójáról, az annak mentén felmerülő kérdésekről beszélgettünk Vékony Déliával a kiállítás kurátorával, a művészeti központ igazgatójával.
Gondolat nélkül nálam nincs munka
Interjú Kocsi Olgával
Molnár Judit Lilla
„Nagyon sok minden érdekel, több életre való ötlet van a fejemben, végtelen sok minden pörög odabenn. Talán inkább arra nehéz fókuszálni, mikor mivel foglalkozzak, mire szánjak időt. ” – Kocsi Olga
Mi magunk vagyunk a város
Interjú Magyar Ádámmal, a TOBE Galériában látható Matter című kiállítása kapcsán
Új Művészet
Magyar Ádám munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és annak megértésére irányuló törekvés. Munkássága nemzetközileg is elismert, különleges esztétikájával az AI technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. A Berlinben élő neves videó- és fotóművész évek óta most először állít ki Magyarországon, a tárlaton legújabb sorozata látható.
Az emberi minőség által
Gaál József: Homo Inhumanus
László Melinda
Súlyos teher azonban, ha nem engedjük begyógyulni a sebeket, s azokat újból feltépjük, hibát követünk el. Megértés, empátia és elfogadás nélkül nincs emberség.
Silent Book
Merülj el a képekben és bízd magad az érzéseidre!
Jankó Judit
A Budapest 150 keretében rendezte meg a Deák17 Galéria a Csupa-Kép könyvek című kiállítását, amely a legjobb külföldi és hazai szöveg nélküli képeskönyvek kiállítása. Ez a különleges műfaj csak képekben beszél el egy-egy történetet, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak gyerekeknek szól. Különösen alkalmas kényes témák, traumatikus történetek feldolgozására.
Transztradíció
Csizik Balázs legújabb kiállításáról
Kulcsár Géza
Csizik Balázs legújabb munkáinak eljárásrendjét a transztradíció fogalmával adhatjuk leginkább vissza, ami tehát (ha szereti az ember az efféle nietzschei-heideggeri koncepcionalizációt) tulajdonképpen „az átadás átadása”. Többről van itt szó, mint a mindenkori örökölt hagyományformák történeti processzusainak és processziójának szemléléséről.
A befogadó akkor jön, amikor kész a mű
Interjú Gosztola Kittivel
Molnár Judit Lilla
„A személyes kiállás kérdését nyilván nehéz teljesen elkülöníteni, hiszen az emberektől sokszor épp szakmai ismertség okán várnak közéleti állásfoglalást, és be lehet kerülni egy végtelen loopba. Miközben persze elengedhetetlen volna – vagy inkább lett volna – a fontos ügyekért való kiállás művésznek, tanárnak, takarítónak, menedzsernek egyaránt, hiszen a szolidaritás hiánya oda vezetett, hogy ma már a legkisebb tiltakozás is a megélhetés és a méltóság kockáztatását jelenti.” – Gosztola Kitti
Az alkotásvágy mindenbe átszivárog
Interjú Trapp Dominikával
Molnár Judit Lilla
„A művészet erejét önmaga szolgálatába szeretném inkább állítani, semmint hagyni, hogy hozzáaljasuljon a közélethez. Itt tehát elértem a saját kompetenciám határáig, ahonnan az egyetlen menekülési útvonalat épp az a fajta művészetcsinálás jelentette, amit hátrahagytam korábban: az intuitív festészet.” – Trapp Dominika
A személyiségről leváló kép
Hegedűs 2 László Az eltűnt expozíciós idő nyomában című kiállítása
Csanádi-Bognár Szilvia
A fénykép természetét vizsgálni ma nem kisebb vállalkozás, mint azt a médiumot kutatni, amelyik alapvetően határozza meg a mindennapjainkat, életre hívja és dokumentálja a kultúrát. A fotó sokkal erőteljesebben van jelen az életünkben, mint egykor az írás volt.