Transztradíció
Csizik Balázs legújabb kiállításáról
Kulcsár Géza
Csizik Balázs legújabb munkáinak eljárásrendjét a transztradíció fogalmával adhatjuk leginkább vissza, ami tehát (ha szereti az ember az efféle nietzschei-heideggeri koncepcionalizációt) tulajdonképpen „az átadás átadása”. Többről van itt szó, mint a mindenkori örökölt hagyományformák történeti processzusainak és processziójának szemléléséről.
A befogadó akkor jön, amikor kész a mű
Interjú Gosztola Kittivel
Molnár Judit Lilla
„A személyes kiállás kérdését nyilván nehéz teljesen elkülöníteni, hiszen az emberektől sokszor épp szakmai ismertség okán várnak közéleti állásfoglalást, és be lehet kerülni egy végtelen loopba. Miközben persze elengedhetetlen volna – vagy inkább lett volna – a fontos ügyekért való kiállás művésznek, tanárnak, takarítónak, menedzsernek egyaránt, hiszen a szolidaritás hiánya oda vezetett, hogy ma már a legkisebb tiltakozás is a megélhetés és a méltóság kockáztatását jelenti.” – Gosztola Kitti
Az alkotásvágy mindenbe átszivárog
Interjú Trapp Dominikával
Molnár Judit Lilla
„A művészet erejét önmaga szolgálatába szeretném inkább állítani, semmint hagyni, hogy hozzáaljasuljon a közélethez. Itt tehát elértem a saját kompetenciám határáig, ahonnan az egyetlen menekülési útvonalat épp az a fajta művészetcsinálás jelentette, amit hátrahagytam korábban: az intuitív festészet.” – Trapp Dominika
A személyiségről leváló kép
Hegedűs 2 László Az eltűnt expozíciós idő nyomában című kiállítása
Csanádi-Bognár Szilvia
A fénykép természetét vizsgálni ma nem kisebb vállalkozás, mint azt a médiumot kutatni, amelyik alapvetően határozza meg a mindennapjainkat, életre hívja és dokumentálja a kultúrát. A fotó sokkal erőteljesebben van jelen az életünkben, mint egykor az írás volt.
Plasztikus észlelés és nem emberi lágyság
Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Örök pályakezdőnek tartom magam
Interjú Hajdu Leventével
Molnár Judit Lilla
Saját magam részéről olykor fontosnak érzem, hogy szót emeljek bizonyos témákban, olykor nem. Még ha van is konkrét társadalmi jövőképem, engem jobban foglalkoztat, hogy a művészeti közeg anomáliáira irányítsam a figyelmet.
Meg ne tudják, miből lettem
Farkas Aliz kiállítása
Balajthy Boglárka
Az átváltozás mindig ellentétes erők kölcsönhatása, bevégzés és újrakezdés végtelen dinamizmusa, így a metamorfózis egyszerre kínál lehetőséget az ünneplésre és a gyászmunkára.
Immateriális techno-poézis
A Late Dysphoria c. kiállításról
Horváth Márk
A Late Dysphoria című tárlaton egyszerre találkozhatunk a techno- vagy mechanoszféra materiális sajátosságaival és a digitalitásban feloldódó szubjektum átformálódó techno-pszichéjével.
A létrehozás megtestesülése
Nagy Dániel A percepció görbülete című kiállításáról
Fodor Balázs
Fontosnak gondolom, hogy egy olyan intézményben, ami kötelező feladatellátásának alapját a közösségépítésben határozza meg, helyet kaphassanak azok a művészeti törekvések – akár előadó- akár alkotóművészet –, amelyek lehetőséget teremtenek a közvetlen kapcsolatteremtésre, ezzel is elősegítve valamilyen szellemi közösség létrejöttét.
A szobor sokkal komplexebb jelenség
Interjú Ámmer Gergővel
Molnár Judit Lilla
„Tudatában vagyok annak, hogy a szobrászat az időn kívül és az idővel összefonódva jön létre. Ettől varázslatos. Számomra a legtöbb mű örökérvényű.”
Hiperszexualizált kiborg
⍙ Januško Klaudia_Her Body, Himself ⍙
Széplaky Gerda
A Januško által létesített hiperszexualizált, agresszív amazon révén ez a fajta nemi felosztás és hierarchia felborul, legalábbis a tettes oldalán: a gyilkos fegyverek a nő kezébe vannak adva. Azt viszont nem tudhatjuk, ki lesz, lesz-e egyáltalán áldozat.
Átfedések
Knyihár Bence kiállítása
Tóth Eszter
Knyihár Bence a műveit egyfajta megismerési eljárásként fogja fel, mely az emberi észlelés töredékeinek elérhetőségére is rámutat. A festészet gyökereinek keresése közben született alkotásainak materialitása egyszerre szimbóluma és metaforája a fizikai anyagnak és a gondosan ellenőrzött gesztusnak.