Plasztikus észlelés és nem emberi lágyság
Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Örök pályakezdőnek tartom magam
Interjú Hajdu Leventével
Molnár Judit Lilla
Saját magam részéről olykor fontosnak érzem, hogy szót emeljek bizonyos témákban, olykor nem. Még ha van is konkrét társadalmi jövőképem, engem jobban foglalkoztat, hogy a művészeti közeg anomáliáira irányítsam a figyelmet.
Meg ne tudják, miből lettem
Farkas Aliz kiállítása
Balajthy Boglárka
Az átváltozás mindig ellentétes erők kölcsönhatása, bevégzés és újrakezdés végtelen dinamizmusa, így a metamorfózis egyszerre kínál lehetőséget az ünneplésre és a gyászmunkára.
Immateriális techno-poézis
A Late Dysphoria c. kiállításról
Horváth Márk
A Late Dysphoria című tárlaton egyszerre találkozhatunk a techno- vagy mechanoszféra materiális sajátosságaival és a digitalitásban feloldódó szubjektum átformálódó techno-pszichéjével.
A létrehozás megtestesülése
Nagy Dániel A percepció görbülete című kiállításáról
Fodor Balázs
Fontosnak gondolom, hogy egy olyan intézményben, ami kötelező feladatellátásának alapját a közösségépítésben határozza meg, helyet kaphassanak azok a művészeti törekvések – akár előadó- akár alkotóművészet –, amelyek lehetőséget teremtenek a közvetlen kapcsolatteremtésre, ezzel is elősegítve valamilyen szellemi közösség létrejöttét.
A szobor sokkal komplexebb jelenség
Interjú Ámmer Gergővel
Molnár Judit Lilla
„Tudatában vagyok annak, hogy a szobrászat az időn kívül és az idővel összefonódva jön létre. Ettől varázslatos. Számomra a legtöbb mű örökérvényű.”
Hiperszexualizált kiborg
⍙ Januško Klaudia_Her Body, Himself ⍙
Széplaky Gerda
A Januško által létesített hiperszexualizált, agresszív amazon révén ez a fajta nemi felosztás és hierarchia felborul, legalábbis a tettes oldalán: a gyilkos fegyverek a nő kezébe vannak adva. Azt viszont nem tudhatjuk, ki lesz, lesz-e egyáltalán áldozat.
Átfedések
Knyihár Bence kiállítása
Tóth Eszter
Knyihár Bence a műveit egyfajta megismerési eljárásként fogja fel, mely az emberi észlelés töredékeinek elérhetőségére is rámutat. A festészet gyökereinek keresése közben született alkotásainak materialitása egyszerre szimbóluma és metaforája a fizikai anyagnak és a gondosan ellenőrzött gesztusnak.
Egyfajta protézis volt a koncepció
Interjú Mézes Tündével
Molnár Judit Lilla
„Azt gondolom, és ez persze nagyon klisés, hogy összefogásra van szükség. Egymás segítésére, nem könyöklésre. Nem a saját érdekeket kell szem előtt tartani, hanem a közöset, hogy legyen progresszív kulturális élet Magyarországon. A körülmények ezt egyre jobban megnehezítik, úgyhogy fontos lenne felismernünk, hogy egy csónakban evezünk.”
A rejtőzködés házai
Szabó György: Az idő kereke
Cserhalmi Luca
Az, ami Dürert nyugtalanította és a melankólia érzését összegző műalkotás elkészítésére sarkallta, több száz év múlva is érvényesen jelenik meg, átszőve Szabó György egész életművét. Sokszor félreértjük ezt a fogalmat, és egyszerűen a rossz közérzettel azonosítjuk, pedig gazdagabb annál. Azt a homályosan megragadható érzést jelöli valójában, amikor megérzünk vagy még helyesebben megsejtünk valamit, ami túlmutat az anyagi világ igazságain, de a sejtésen túl már nem jutunk…
FLUMEN II.
Bánki Ákos kiállítása
Lisányi Endre
Bánki Ákos aktuális tárlatát a 2021-as, Flumen I. című kiállítás folytatásának tekinthetjük. A kiállításcím, ami egyúttal a bemutatott alkotások elnevezése is, elsősorban azt a különleges átéltséget idézi fel a nézőben, amikor az ember valósággal eggyé válik és együtt áramlik a végzett tevékenységgel, esetünkben a festéssel.
Mint egy nagy fehér cápa
Interjú Felsmann Istvánnal
Molnár Judit Lilla
„Az Instagram hatására a konceptualizmustól egyre inkább a vizualitás, a látvány felé tolódik a hangsúly. Nem nagyon hiszem, hogy lehet pusztán „monitorra” dolgozni, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az újabb generációk számára az Instagram lett maga a koncepció. Ez még önmagában nem jelent feltétlenül bajt. Én a problémát inkább a gyorsulásban látom, hogy egyidejűleg túl sok hatás és információ éri a művészeket.”